Az új agrárminiszter saját cégének az érdekeivel is szembement
A mélyből jött vissza tavaly Bóna Szabolcs rábapordányi agrárvállalkozása, de a miniszter az egyik első rendelkezésével éppen az állattenyésztők számára nehezítette meg az életet.
#állattenyésztés
„Sok tennivaló lesz április után, de nem politikai érdekek mentén, mint most” – interjú Bóna Szabolccsal, a Tisza agrárszakértőjével
Hiányzik az erős feldolgozóipar, kiugróan magasak az áram- és gázárak, az innovációk elmaradnak, a képzést leépítették – sorolja a HVG-nek adott interjúban Bóna Szabolcs, a Tisza szakértője, hogy milyen nehézségekkel küzd a kormány miatt a magyar agrárium. Az egyéniben Győr-Moson-Sopron megye 3-as körzetében induló politikus beszélt arról, miként adnának lendületet a gazdálkodóknak, de arról is, hogy prosperáló cég vezetőjeként miért szállt be a politikába.
580-szor több uniós támogatás jut a marha- és bárányhúsnak, mint a hüvelyeseknek
Az aránytalanságok miatt pedig nehéz lesz elérni a cél, miszerint kevesebb húsfogyasztásból fedezzük a fehérjeszükségletünket.
Így hackelt meg az ember több millió évnyi evolúciót – ami nem igazán jó hír
A szelektív nemesítés, tehát amikor az ember a saját elvárásaihoz igazítja a természetet, gyorsan felülírhatja a több millió éves evolúciót, és különös, nem feltétlenül pozitív eredményekhez vezethet.
Juhhimlő jelent meg a szomszédban, van-e okunk aggódni?
Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
Száj- és körömfájás: Késik az állami kárrendezés, fizetésképtelenség felé sodródnak az érintett telepek
Csak a dolgozók béréhez szükséges állami segítséget kapták meg. A leölt állatok, az elmaradt bevételek utáni kárrendezésre, a telep újraindításához szükséges forrásokra még várnak. Bevételük semmi, de kiadásaik vannak.
Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis, kéknyelv – mi történik a magyar állatfarmokon?
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.
Páros lábbal szálltak bele Nagy Mártonba százezer eladatlan sertés miatt
Élesen kritizálta a nemzetgazdasági minisztert a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Szerintük az NGM „termelőellenes politikája” csak tetézi a száj- és körömfájás járvány hatásai miatt kilátástalan helyzetbe kerülő állattartó ágazat bajait. A gazdák már sertések százezreit nem tudják eladni, és vidéki csődhullám is fenyeget.
Szinte láthatatlan vérszívókkal jön az új veszély a száj- és körömfájás után: a szomszédban már százával fertőz a kéknyelv vírusa
Lázas, nyáladzó, elkékülő nyelvüket nyújtogató kérődzőkkel, térden csúszó juhokkal, „táncoló” marhákkal szembesülhetnek azok a tenyésztők, akik állatait megfertőzte a vírus. Ausztriában több száz esetet észleltek a napokban, de szinte egész Nyugat-Európában ott van már a szinte láthatatlanul apró szúnyogok terjesztette vírus. A kéknyelv betegség nem annyira durva, mint a száj- és körömfájás, de esetleges hazai megjelenése már túl sok lehet az eleve túlfeszített állategészségügynek és a piaci pszichózis által is sújtott húságazatnak. A kormányzat mindenesetre már készül rá.
Száj- és körömfájás: újabb kitörés nincs, de szigorítások még jönnek, elhalasztják a nagy Gerecse-túrát is
Újabb szigorításokról számolt be Nagy István agrárminiszter a ragadós száj- és körömfájás-kitörésekkel kapcsolatban kedden: elhalasztanak egy túrát, az állattelepeknek pedig melegen ajánlják a járványügyi terv elkészítését. Újabb esetek nincsenek, de zajlik a nyomozás, hogyan kerülhetett Magyarországra 50 év után ismét a veszélyes vírus. A miniszter belengette az állami sertésfelvásárlást is.
Ragadós száj- és körömfájás: a piaci pszichózis miatt már azt a magyar húst sem veszik meg, amit lehetne
Pánik nincs, de a hazai állattenyésztés kétharmada aggódva figyeli a ragadós száj- és körömfájásos esetekkel kapcsolatos fejleményeket. A feszültség a sertéstenyésztőket érinti a leginkább, náluk pár napos késés is a pénztárcára mehet.
Bekeményít Ausztria a határok mentén a száj- és körömfájás miatt
Megfigyelési övezeteket jelöltek ki, behozatali tilalmat, szigorított ellenőrzést vezettek be az osztrák hatóságok a szlovákiai és magyarországi ragadós száj- és körömfájásos esetek miatt.
Sorra rendelik el az állattelepeken a vesztegzárat a most felbukkant ragályos kór miatt, amely egyetlen csapással milliárdos kárt okozott
Eddig 1700 szarvasmarhát kell leölni Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájásos megbetegedések miatt. A kórokozó nem véletlenül kapta a ragadós melléknevet: rendkívül fertőző, és a hazai nem szárnyas haszonállatok zömére kockázatot jelent. Állattartók tízezrei aggódhatnak állatok százezreiért. A betegség globálisan 28 milliárd dolláros kárt okoz, nem véletlen a szigorú intézkedések sora, és az, hogy az érintett telepet a miniszterelnök is csak kívülről nézhette meg.
Külföldre eladott állatok egészségügyi bizonyítványait árulta két hatósági állatorvos, letöltendőt kaptak
A bizonyítványokat pénzfizetés ellenében, ellenőrzés nélkül, a társaik által előadott adatokkal állították ki, okiratonként 10-20 ezer forintért.
Zebracsíkosra festik a szarvasmarhákat Japánban, és úgy tűnik, van értelme
A japán állattenyésztők szerint a szarvasmarhák már annyira szenvednek a vérszívóktól, hogy az a szaporodásukra is negatívan hat. Szerencsére filléres megoldással tudtak segíteni a problémán.
Európa felforrt, az emberiség tizede éhezik – mi jelenthet kiutat a közelgő élelmiszerkrízisből?
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Csúcson a brazil marhahúsexport, de mi lesz az esőerdőkkel Amazóniában?
Brazília adja a világ marhahúsexportjának egynegyedét, és egyre többet vásárolnának belőle, de ehhez új legelőkre lenne szükség, amelyeket elsősorban az Amazonas körüli esőerdők elpusztításával lehetne megszerezni. Gazdasági haszon kontra környezetvédelem.
Környezetvédő politikája okozhatja a "Teflon Marknak" becézett holland kormányfő vesztét
Megélénkült a holland állattenyésztők tömeges tiltakozó mozgalma a kormány nitrogénkibocsátás-csökkentési terve ellen. A 2030-ig szóló program javítana a környezeten, de csődbe juttatná a farmerek jó részét.
Bezárt Argentína egyik leghíresebb marhapiaca
Hajdanán napi 30 ezer szarvasmarha is gazdát cserélt a Buenos Aires-i piacon.