A kockázati tartalékolás és a rossz kölcsönök leírása összesen 273 millió eurót tett ki, majdnem háromszorosát az egy évvel korábbi 105 milliónak, de ez a teher csökkent a tavalyi utolsó negyedévi 746 millióról. Az eredményt főleg a kereskedelmibank-tevékenység rontotta: ennek eredménye 17 millió euró volt az egy évvel korábbi 203 millió helyett, habár a javulás jelentős a részleg tavalyi utolsó negyedévi, 225 milliós veszteségéhez képest. A teljes bevétel 1,853 milliárd euróra apadt az egy évvel azelőtti 2,416 milliárdhoz képest, és kevesebb volt a tavalyi utolsó negyedévi 2,317 milliárdnál is.

A Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Bulgáriát felölelő közép-kelet-európai üzletág 119 millió euró profitot termelt az első negyedévben az egy évvel korábbi 141 millió helyett, de javított a tavalyi utolsó negyedévi 94 millióról. A jelentésben megemlítették a Magyarországi bankadó terhét és a stagnáló hitelezést. Tavaly a KBC adózott eredménye 13 millió euróra zuhant a 2010-es 1,86 milliárdról. A közép-kelet-európai üzletág profitja tavaly 327 millió euróra csökkent a 2010-es 570 millióról.

A tavalyi éves beszámoló közép-kelet-európai tevékenységgel foglalkozó részében a csoport vezetése megjegyezte, hogy a Magyarországon bevezetett egyösszegű devizahitel-végtörlesztés miatt a harmadik negyedévben 92 millió eurós, majd a negyedik negyedévben további 82 millió eurós értékleírást hajtottak végre. Összes jogosult adósuknak a 30 százaléka részt vett a végtörlesztésben.

A KBC a belga piacon bankként a második, biztosítóként a harmadik. Bő hálózata révén a KBC Közép- és Kelet-Európában a harmadik számú bankcsoport az olasz UniCredit és az osztrák Erste Bank mögött, a mérlegfőösszeget tekintve a térségben az ötödik. A KBC 2009-ben 2,466 milliárd euró veszteséget szenvedett el az amerikai jelzálogkölcsönökhöz köthető, elértéktelenedett értékpapírok kínos utóélete folytán és többször is a belga kormány segítségére szorult.