Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Kis mértékben emelkedett a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, komolyabb bővülés azonban egyik beruházási cél tekintetében sem várható. Továbbra is az informatikai beruházások vezetik a kkv fejlesztések listáját, amit a gépek, berendezések beszerzése, illetve a gépjármű park frissítése, bővítése követ – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.
„A 700 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló felmérésünk eredménye szerint ugyan kis mértékben emelkedett a vállalkozások beruházási hajlandósága, ugyanakkor egyik beruházási cél tekintetében sem tapasztalható számottevő növekedés. Jelenleg a vállalatok 61 százaléka tervez valamilyen fejlesztést, ami 4 százalékpontos növekedés az előző negyedév adataihoz képest. Ugyanakkor ezzel együtt is az elmúlt évekhez képest minden beruházási cél esetében közel felére csökkent a fejlesztésben gondolkodó vállalkozások aránya” – mondta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A beruházási szándék szempontjából továbbra is az informatikai fejlesztések állnak az első helyen, hiszen a vállalkozások mintegy 30 százaléka tervez ilyen jellegű beruházást. Ezt követi a gépek, berendezések beszerzése, amelyet a kkv vezetők 22 százaléka szándékozik megvalósítani a következő egy évben. A hazai kisvállalkozások 17 százaléka jelezte, hogy fejleszteni kívánja gépjármű állományát, míg ingatlan beruházásban közel minden tizedik vállalkozás gondolkodik.
Az egyes szektorok esetében jelentős eltérések figyelhetők meg, mind a beruházást tervező vállalkozások arányát, mind a célokat tekintve. Jelenleg a legkisebb beruházási hajlandóság az ipari cégeknél figyelhető meg (59 százalék), míg az agrárcégek között legmagasabb a fejlesztésben gondolkodó vállalkozások aránya (73 százalék).
Mindkét szektor esetében elmondható azonban, hogy a gépek, berendezések korszerűsítése a fő beruházási cél, szemben a kereskedelmi és a szolgáltató vállalkozásokkal, ahol az informatikai fejlesztéseket jelölték meg leggyakoribb beruházási célként. Nemcsak a tevékenység, de a cég mérete is erősen befolyásolja a beruházási szándékot: míg a mikro vállalkozásoknál csupán 53, addig a kisvállalkozások esetében 68, a középvállalkozások pedig 85 százalék az idén beruházást tervező cégek aránya.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.