Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A fő cél, hogy „a nagy adónemek a kkv szektorban minél integráltabbak legyenek, minél kevesebb adónemben csoportosuljanak” – közölte a lappal az NGM. A részletek kidolgozása még folyamatban van, de annyit már most is tudhatunk, hogy a tárca „egyszerű, minél több adónemet kiváltó adóban” gondolkodik.
Az eva jelentős hátránya, hogy nem ismeri el a foglalkoztatáshoz és a befektetett tőkéhez kapcsolódó költségeket, ezáltal elsősorban azokat a vállalkozásokat hozza kedvezőbb helyzetbe, amelyek nem végeznek beruházást, és alkalmazottakat sem foglalkoztatnak – áll a lapnak elküldött tájékoztatásban –, ezért a kormány egy, az adópolitikai szempontoknak megfelelőbb, egyszerűsített, átlátható adózási forma kidolgozását tűzte ki célul.
Az eva egyelőre nem szűnik meg, de a szabályozás feltehetően változik. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetési tervezetben 178,2 milliárd forint az eva-előirányzat, ami 21 százalékkal elmarad az idei, 225 milliárdos előirányzattól.
A nagymértékű csökkenés hátteréről a tervezet annyit árul el, hogy a jogszabályi változások miatt várhatóan szűkül az evát választó adózói kör. Az új „megoldás” értelemszerűen nem szerepel a bevételi források között, de ha a minisztérium várakozásai reálisak, és 300 ezren ezt választják, akkor (az evához hasonló átlagbefizetéssel számolva) az éves bevétel akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti.
Ezzel az új adónem az áfa és az szja után a központi költségvetés harmadik legnagyobb bevételi forrásává léphet elő.
