Ami még soha nem volt: Magyarország borimportőrré válik

A tavaszi fagyok szinte mindenütt óriási pusztítást végeztek a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. Reményük talán csak a szőlőtermesztőknek van, ám a 22 borrégió nem egyformán élte meg az elmúlt hónapok időjárásait – idézi a hirado.hu a Magyar Rádió Hajnaltáj című műsorát. Talán a legnagyobb veszteség a kunsági borvidéket érte.

Szentpéteri Attila szőlész-borász, a Szentpéteri Borpince vezetője a tavalyi évvel elégedett, az ideivel már kevésbé: a téli fagy a szőlő 70-80 százalékát elvette, van olyan fajta, amelyikből egyáltalán nem lesz a tőkén, úgy számol, a térségben akár kétmilliárdos veszteség is keletkezhet. A maradék az önköltség felét sem fedezi, így most tartalékaikat élik fel, az önköltség hiánya miatt leállnak a pályázatokkal, és igyekeznek átvészelni ezt az esztendőt. Szentpéteri azért nem fél a piacvesztéstől, azt mondja, az ország más vidékein talán nincs ekkora baj.

A borosgazdát erősíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is, aki szerint több kedvezőtlen tényező összeadódása miatt idén annyi bor sem lesz az országban, amennyi a belső fogyasztást fedezné, így eddig példátlan módon nettó borimportőrök leszünk. Horváth Csaba ugyancsak a Hajnal-tájban elmondta: az EU borpiaci reformjának keretében 2005-től Magyarország több mint 11 ezer hektárnyi ültetvényfelületet vágott ki támogatással, azaz ez a termésmennyiség hiányzik. A másik ok, hogy az elmúlt két évben az átlagnál jóval kevesebb szőlő termett: a tőkékről 2010-ben mindössze 1,9 millió, tavaly alig 2,5 millió hektoliter jött le, ami azt jelenti, hogy az évi 24 liter/fős évi belföldi fogyasztásból kiindulva a hazai fogyasztásnak megfelelő mennyiség sem termett meg az országban.

Borospince Tokajban

MTI / Balázs Attila

Rövid távú megoldás egyelőre nincs, a legfontosabb feladat most megóvni a termést. Bízni abban lehet, hogy az elmúlt időszakban a szerkezetátalakítás nyomán sikerült jobb termésbiztonságú ültetvényeket létrehozni, és talán a két szűk esztendő után most már bővebb évek jönnek, így a 3-3,5 millió hektós termés nem ábránd lesz, hanem valóság – latolgatta az esélyeket a szakember.