Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A kikötőbérlés sem Budapestet gazdagítja
A fővárosi szakaszon üzemelő étterem- és rendezvényhajók napi pár tízezer forintért tartózkodnak a főváros tulajdonában lévő partszakaszokon, amelyeket azonban nem közvetlenül Budapesttől bérelnek, hanem különféle cégektől (ilyen például a Magyar Kikötő Zrt., a Wiking vagy a Mahart), amelyek között már osztrák tulajdonú is felbukkant.
A budapest-belvárosi szállodahajó-kikötői piac nagyjából évi egymilliárd forintot hozhatna, ennek ellenére a főváros a lehetőségek mindössze 10 százalékát használja ki. A Majna-Duna csatorna évről évre növekedő szállodahajó-forgalmából Budapest azonban egyre kevésbé profitálhat, ha az első kerülethez hasonlóan más partszakaszokon is megtiltják a kikötést. Évente nagyjából 200 ezer turista érkezik szállodahajóval Budapestre, akik – 285 forintos euróval fejenként napi 160 eurós költéssel számolva is – legkevesebb 4,5 milliárd forintot hagynak Budapesten – feltételezve, hogy minden turista csak egy napot tölt Budapesten, ami azért kevéssé életszerű.
A fővárosnak újra kellene gondolnia, milyen gazdasági potenciál rejlik a több tíz kilométeres "partfal" kihasználtságában, piaci szereplők szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakemberei ugyanis hiába tették le a szakasz használatában érdekelt hatóságok és a fővárosi önkormányzat asztalára javaslatukat a, a fővárosi közgyűlést elsősorban a felhalmozott deficit köti le, a bevételi oldal növelésének lehetőségeiben a jelek szerint nem gondolkodnak − pedig a partszakasz megfelelő hasznosítása egymilliárd forintot is jelenthetne évente a büdzsének – írja a Napi Gazdaság Online. (Korábban a partfalak közterület-használati díjából mindössze évi 30 millió forint folyt be, a BKK létrejötte után az összeg megháromszorozódott.)
Jelenleg évi 200 szállodahajó úszik a Passau−Budapest folyamszakaszon, ebből egyszerre nagyjából húsz tartózkodik a fővárosban (bár ennél valamivel többet is elbírna az infrastruktúra), a későbbiekben azonban Bécs – Budapest növekvő népszerűsége ellenére − "elszívhatja" a hajókat, ha a kerületi lobbik, a BKK, illetve a főváros között zajló, egyelőre érthetetlen gazdasági érdekek mentén zajló politikai csatározásból nem születik konstruktív turisztikai megoldás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap nyilvánosságra hozott Nemzeti hajózási stratégiájában megfogalmazott – egy korábban felbukkant – felvetést szerint az ügy megoldása lehetne a szállodahajó-kikötők Csepelre költöztetése. Ez önmagában is abszurd, hiszen a szállodahajók épp Buda és Pest panorámája miatt kötnek ki a főváros szívében − naponta akár 600-800 euróért. A csepeli megoldás helyett a BKK szakértői azt javasolnák, hogy "a főváros álljon az ügy mögé, így Budapest megőrizhetné turisztikai pozícióját", az évi nagyjából 200 ezer, szállodahajóval érkező utas ugyanis "imádja" a budapesti célállomást.
