Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Sokmilliárdos a bevételkiesés
Az első kerületben a Várkertben 2011-ben több mint százezren léptek partra, illetve hajóra. A szállodahajókkal érkező turisták 30-30-30 százalékban amerikaiak, németek és ausztrálok, akik − Varga számításai szerint − napi 140-180 eurót költenek el Budapesten. Így a kieső bevétel 100 ezer turistával és 285 forintos euróval fejenként napi 160 eurós költéssel számolva is legkevesebb 4,5 milliárd forint (feltételezve, hogy minden turista csak egy napot tölt Budapesten, ami azért nem életszerű).
A kár nemzetközi turisztikai botrányt is okozhat, hogy a főváros első kerületének önkormányzata nem hosszabbította meg a hat szállodahajót fogadó kikötő közterület-hasznosítási szerződését a hajók okozta zajra és szemétre hivatkozva − mondta a Napi Gazdaságnak Varga István, a Magyar Kikötő (MK) Zrt. vezérigazgatója. A teljes működés leállt a döntés miatt, egyúttal 15 fő veszítette el a munkáját − tette hozzá Varga. Szerinte a kerület által felhozott indokok teljesen megalapozatlanok, "politika állhat" a döntés hátterében.
Az MK 2003 óta üzemelteti a nemzetközi szállodahajó-kikötőket a Budavári rakparton. Hat éve Nagy Gábor Tamás polgármesterrel hosszú távú megállapodást kötött a vállalat, és "referencianyilatkozatban" erősítették meg a felek, hogy "úszóműves kikötőik megfelelnek a hosszú távú idegenforgalmi elképzeléseknek" − olvasható a dokumentumban, mely egy tízéves, 2007 és 2016 közötti időszakra szóló üzleti tervet is tartalmaz.
Ennek ellenére a szerződést "csak" 2011. december 31-ig kötötték meg öt évre − mondta Varga. Az egy évvel ezelőtti tárgyalásokon kiderült, hogy a kerület legfeljebb egy-két évre "tervezhet előre", ezért a kikötőt üzemeltő cég végül csak két évre kért hosszabbítást, amelyet első és másodfokon is elutasítottak. (Így végeredményben egyes szállodahajók valóban "jogtalanul" használták a kikötőket. A hat kikötőből kettőre azonban még 2012. december 31-éig van érvényes engedély.)
Az MK jelentős beruházásokat hajtott végre, amelyek nagymértékben hozzájárultak a Várkerület turizmusához. Az elmúlt kilenc évben a Várkert rakparton öt nagyhajók és egy kishajók fogadására alkalmas kikötőt építtetett az MK, amelyhez gyalogátkelős közlekedési lámpát csatlakoztatott, a vállalat félóránként induló ingyenes komphajójáratot is üzemeltet Buda és Pest között. Varga arra is felhívta a figyelmet, egyedül az általuk üzemeltetett kikötőknél tudnak a mozgásukban korlátozottak kényelmesen kiszállni.
A cég beruházásai között szerepel még a 15 férőhelyes buszparkolók megépítése, a Lánchíd és az Erzsébet híd minden árvíz után felszedett és újrarakott kőburkolata, a szintén ezen a szakaszon kiépített nagy kapacitású ivóvízellátó rendszer, amellyel a hajókat töltik. A Budavár reklámozására évente 10 millió forintot költ az MK, emellett az uniós szabályok szigorú betartása mellett egy hulladékelszállítási rendszert is létrehozott. Ennek ismeretében teljesen érthetetlen döntést hoztak az első kerületben − állítja a vezérigazgató.
A közterület használatáért évi 12 millió forintot fizet a Magyar Kikötő Zrt., a mederhasználatért a KDV-KÖVIZIG-nek szintén 10 milliós összeget raknak le az asztalra.
