Már csak Magyarországon nincs vállalati hitelezés

„Magyarországon tavaly folytatódott a vállalati hitelállomány csökkenése. Ezzel a régióban az egyetlen ország vagyunk, ahol nem sikerült megfordítani a 2008. óta tartó negatív trendet. A gyenge gazdasági kilátások és az egyes iparágakat érintő nehézségek miatt az előrejelzések alapján a következő két évben sem várható a vállalati hitelkihelyezés növekedése, igaz, a zsugorodás mértéke csökken majd” - mondta el Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője.

 A válság kezdete óta változó mértékben, de folyamatosan zsugorodik hazánkban a vállalati hitelállomány, ami az elmúlt négy év során igen jelentős, mintegy 20 százalékos csökkenést jelentett. A régiós viszonylatban igen alacsony tőkemegtérülési mutató visszafogja a hitelezési tevékenységet. Ez a visszaesés a vállalati hitelállomány negyedéves változására vonatkozó MNB előrejelzés alapján várhatóan a következő két évben is folytatódni fog, hiszen a hitelezési feltételeket befolyásoló fő tényezők a hitelkihelyezés szigorításának irányába mutatnak. "Előre láthatóan ez a csökkenés az eddigiekhez képest kisebb mértékű lesz, azonban éves szinten még mindig mintegy 4-5 százalékot tehet ki” – mondta Huszár Róbert.

A bankrendszer likviditási helyzete a csökkenő hitel/betét aránynak köszönhetően szintén javuló tendenciát mutat. Így tehát a vállalati hitelezés szűkülésének oka végső soron a csökkenő hitelezési hajlandóság, amely mögött a gyenge gazdasági kilátások, az alacsony beruházási hajlandóság és külföldi tőkebefektetések, valamint az egyes iparágakat – ingatlan szektort, önkormányzati szektort - érintő nehézségek állnak. Ezek annak ellenére visszafogják a hitelezési hajlandóságot, hogy a pénzintézetek és a vállalatok érdeke is a tőkekihelyezés növelése lenne. A fentiek mellett a hitelezés szigorításához a kockázati tolerancia válság óta tartó csökkenése is hozzájárul, és a bizonytalan környezet miatt nem is várhatunk számottevő javulást a közeljövőben ezen a téren sem.

A jegybank az elmúlt fél évben összesen 1 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, aminek következtében a vállalati hitelek kamatai is mérséklődtek. Ennek hatása azonban nem olyan jelentős, hogy ellensúlyozza a kínálati oldalon fennálló nehézségeket. „A szignifikáns és tartós megoldást az jelentené, ha hosszabb távon tervezhető, kiszámítható gazdaságpolitika stabil környezetet teremtene a piaci szereplők számára. Ez azért különösen fontos, mert amíg a gazdasági környezet bizonytalanságát kockázatkezelési eszközökkel mérsékelni lehet, addig a kiszámíthatatlansághoz nehezebb alkalmazkodni a vállalatoknak. Ilyen esetben inkább a bezárkózás jellemző” – tette hozzá Huszár Róbert.