Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az online vásárlás egyre népszerűbb, a fogyasztók mégsem kívánnak radikálisan változtatni vásárlási szokásaikon a következő években, és a túlnyomó többség nem is él az új technológia és a digitális eszközök adta lehetőségekkel – derül ki a CBRE igen átfogó és kiterjedt kutatást végzett 10 ezer európai vásárló körében végzett kutatásából. A vásárlók kétharmada szerint az árak, a tisztaság, a biztonság és a kényelmes megközelítés a legfontosabb tényezők a vásárlás helyének kiválasztásánál. A szórakozás és a kikapcsolódás a vásárlók egyharmada számára fontos, bár jellemző, hogy a fiatal korcsoport több mint fele vélekedett hasonlóan.
Az online csatornák és a városon kívüli bevásárlási lehetőségek támasztotta verseny ellenére a városközpontokban lévő bevásárló utcák továbbra is a legkedveltebb helyszínek az európai fogyasztók számára. Ennek eredményeképpen a kiskereskedelem alapjainak változása relatíve lassú, a helyi boltok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az új többcsatornás kiskereskedelem világában.
A jelentés szerint az elektronikus kereskedelem csak kiegészíti a boltban való vásárlást. Az interneten vásárlók 64 százaléka kér házhozszállítást, de 85 százalékuk szerint fontos a bolt fizikai meglátogatása, hogy lássák vagy megérintsék az árut, mielőtt online megrendelik. Közép-európai vásárlóknál, például Lengyelországban és Magyarországon még magasabb az arányuk. A digitális eszközök még nem terjedtek el egészen. Például kevesebb, mint a vásárlók egyharmada hasonlította össze valaha is az árakat a boltban vagy használt QR-kódot, hogy weboldalakat látogasson. Mindenesetre ezek használata nőni fog a jövőben legfőképpen a 16-34 éves korosztály kedvező hozzáállása miatt.
Ruhavásárláskor a helyi üzletek és a belváros a leggyakrabban látogatottak – legalább havonta egyszer. A városon kívüli bevásárlóközpontokat átlagosan hathetente látogatják. Az európaiak 78 százaléka a divatárut a városközpontban veszi, Nyugat-Európában 90 százalékos az arányuk.
A magyar vásárlók is azokat az értékeket vallják fontosnak, mint nyugat-európai társaik: a fizikai boltokat többre tartják a web-áruházaknál, értékelik a biztonságot és a termékekhez való kényelmes hozzáférést. Az átlagos magyar vásárlói kosár azonban jelentősen különbözik a nyugat-európaitól és inkább hasonlít a lengyel vagy az orosz kosárra. Például az olcsó ruházat Magyarországon a piac 70 százalékát adja, míg Olaszországban csak feleennyit. Érdekes, hogy a ruházati cikkeken belül a középkategóriás termékek részaránya Magyarországon a legalacsonyabb 9 százalékkal, míg ezek aránya az Egyesült Királyságban, a Benelux-országokban vagy Spanyolországban 40 százalék fölött van. „A statisztikák jól mutatják a kétarcú kiskereskedelmi piacot Magyarországon" – mondta Borbély Gábor, a CBRE kutatásért és tanácsadásért felelős vezetője. "A két szélsőség – az olcsó termékek és a luxuscikkek – a két legfontosabb kategória, bár ez utóbbi csak a piac 5 százalékát teszi ki, de még az élen járó Olaszországban sem haladja meg a 7 százalékot.”
