Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Felizzottak a telefonok a svájci Intercheese AG főhadiszállásán azt követően, hogy Oroszország – az európai szankciókra válaszul – augusztus elején megtiltotta az élelmiszerimportot az EU-ból, Norvégiából, az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából. A hívók szinte kizárólag oroszok – írja a Napi.hu a Bloomberg cikke alapján. Az orosz vevők olyan termékeket, ebben az esetben sajtokat keresnek, amelyeket más európai országokból nem tudnak beszerezni.
A sajt Svájc legfontosabb mezőgazdasági exportcikke. Az ország termelői tavaly összesen 431 tonnát vittek ki árujukból az orosz piacra. Ha az embargó fennmarad, képesek több terméket kivinni Oroszországba a helyi farmerszövetség vezetője szerint, ugyanakkor Svájc egy kis ország, nem tudja egyik napról a másikra megduplázni a termelését. Ráadásul időt is vesz igénybe, míg a sajtok elkészülnek: egyes típusoknál akár 9 hónap is lehet az érési idő. Emellett pedig az új értékesítés lehetőségét beárnyékolja az embargó váratlan megszüntetésének "veszélye": ha ugyanis az embargót feloldják, akkor a svájciak nyakán maradhat a rengeteg eladhatatlan sajt (ők drágábban termelnek, ráadásul messzebb is vannak Oroszországtól, mint például a lengyelek).
A sajtok mellett további lehetőség a svájciak számára a húsexport növelése. A Micarna SA húsfeldolgozó cégtől sertéshúst, bacont, kolbásztölteléket és májat vásárolnának az oroszok, a megkeresések ráadásul már a bojkott bejelentése előtt megérkeztek: a vevők sejthették, mire készül az orosz vezetés.
