Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nagy reményekkel indult a magyar közösségi oldal, amit az is jól mutat, hogy már a 2000-es években használták a „Ki nézte meg a profilomat?” fejlesztést, de ez sem volt elég a túléléshez. Hogy mi okozta a vesztüket arról Guthy Miklós az iWiW-et üzemeltető partnercég, a Virgo Systems operációs igazgatója számolt be a HVCA, az Magyar Külgazdasági Szövetség és az M27 ABSOLVO Consulting közös rendezvényén, melynek tárgy a külpiaci terjeszkedés volt.
Az iWiW vesztét az érdektelenség okozta miután mindenki átpártolt a Facebookra, de ez nem feltétlenül lett volna törvényszerű, ahogy tőlünk keletre az oroszoknak is megvan a maguk közösségi portálja, hiszen a kellőképpen nagy piac életben tartja a vállalkozást. Itt van a kutya elásva, a piac felvevőképessége. Az iWiWnél is tudták, hogy a külpiaci terjeszkedés az egyetlen járható út, így körül is néztek a régióban és több országban is elindították partneroldalaikat Ausztriától kezdve Szlovákián át Romániáig – még lovári nyelven indított oldalt is működtettek. Aztán miután elégettek egy rakás pénzt a kályhában, gyors kudarc után kivonultak mindenhonnan, a többi pedig már történelem.
Guthy szerint az egyik legnagyobb probléma a motiválatlanság volt, hiszen a hazai siker után már mindenki jóllakott, így nem volt meg a kellő ambíció, ami aztán sorozatos hibák elkövetéséhez vezetett. Ezek egyike volt, hogy a hazai siker után túlságosan bíztak a szoftver mindenhatóságában, hogy az egy szuper termék. Csakhogy kiderült, hogy az egész fejlesztésben a tartalom maga a felhasználó, így amíg nincsen meg a egy bizonyos kritikus tömeg, az emberek nem találnak ismerőst, addig semmit nem tudnak nyújtani. „A szoftver dögunalmas felhasználók nélkül” – állapította meg keserűen Guthy, aki a pénzbőséget is problémának látja így utólag, hiszen túl sok piacra nyitottak és a kezdeti problémák után kapkodni kezdtek és szórni a pénzt, ahelyett, hogy megfontoltan átértékelték volna a helyzetet.
A „szlovák sokk”-ot emlegette a fordulópontnak, ami után mindenki elvesztette egyébként is mérsékelt motivációját. Történt ugyanis, hogy lefordítatták az oldalt lektorokkal szlovákra, amit a helyi partnerek ellenőriztek, majd átment az ott szerződtetett sztárbloggeren is. Az indulás után nem sokkal azonban kapták a telefont a partnertől, hogy fennáll az a probléma, hogy a hirdetéseikben – ami átviszi az ő oldalukra a felhasználókat – tegeződve biztatják az interneten szörfözőket, hogy kutassák fel régi ismerőseiket, amikor azonban a főoldalra kerülnek, azt látják, hogy magázódnak velük. Kiderült, hogy az iWiW kötetlen profilját hangsúlyozó tegeződés a fordítás során magázódásba fordult. A felhasználók elmaradásakor pénzt nem kímélve bevetettek mindent az adminisztrátorok által létrehozott álprofiloktól kezdve, az „aki hoz még egy embert kap egy eurót” taktikáig, hiába.
Az ellenpéldát Györkő Zoltán, az IT biztonsági iparágban szép eredményeket elért BalaBit IT Security egyik alapítója és ügyvezetője, Györkő Zoltán mutatta be. A világszerte több mint háromszáz tevékenység-felügyeleti projektet megvalósító vállalat ma 3,3 milliárdos árbevételt tud felmutatni, amelynek 85%-a exportból származik, több mint 40 országban van jelen és nemrég esett át egy 8 millió dolláros tőkeinjekción. Györkő szerint ugyan minden iparágban mások a feltételek és a lehetőségek, de az IT iparági vállalkozóként azt tudja javasolni, hogy minél előbb nemzetközi piacra kell lépni, különben előbb-utóbb a külföldi konkurencia kiszorítja a céget a piacról, gondoljunk csak az iWiWre.
A külföldi piacra lépésnél fontosnak tartja, hogy lokális partnereken keresztül kell megjelenni, mert „távoli ország, kisvállalatában” nem bíznak meg az ügyfelek, nem beszélve arról, hogy „nem tudnak velük az aktuális belpolitikai eseményekről, és a helyi focicsapat hétvégi eredményéről csevegni”. Györkő szerint, amiben tanulniuk kell a magyar vállalatoknak a nyugati konkurenciától, az a sales és a marketing. „Százötven alkalmazottunk van, amiből 50 ember foglalkozik az üzletfejlesztéssel, vagyis értékesítéssel és marketinggel. Egy nyugati cégnél ugyanez az arány pont fordított, 100 fős hadsereg dolgozik azon, hogy megismertessék a terméket és vevőket találjanak rá.”
Az Ön cége sikeres? Ossza meg velünk sikertörténetét, és mi megírjuk! Kérjük adja meg elérhetőségeit, hogy megkereshessük.
