EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az Országgyűlés elé került adótörvény-javaslat jelentős mértékben módosíthatja a közkedvelt béren kívüli juttatások adóját. Idén összesen 35,7 százalék közterhet kell fizetnie a munkáltatónak, ha a törvényben meghatározott keretekig ad például Erzsébet-utalványt, Széchenyi Pihenő Kártyát a munkatársainak – emlékeztet Fata László cafeteria-szakértő. A friss javaslat szerint az eddigi kedvezményezett béren kívüli juttatás adója 35,7 százalékról 51,17 százalékra növekedne.
A béren kívüli juttatások köre, fogalmi meghatározása, juttatásának feltétele, egyedi értékhatára nem változna, de a juttató által fizetendő közteher a juttatott érték 1,19-szeresére számítva 16 százalék személyi jövedelemadó + 14 helyett 27 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho), fejenként 450 ezer forint (500 ezer helyett), illetve a 450 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeget) meg nem haladó része után – írja az Adózóna. Ez azt jelenti, hogy az éves keretösszeg a jelenlegihez képest 50 ezer forinttal csökken, míg az államkasszába történő fizetnivaló közel 15 és fél százalékponttal növeli a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos költségeket.
Így az előbb említett juttatásokon túl többek közt az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulást, a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást, munkahelyi étkeztetést is magasabb teherrel adhatná jövőre a munkáltató. 2014-ben a kedvezményezett béren kívüli juttatások közt nem szereplő egyéb juttatások – az ezekre vonatkozó szabályok betartásával – 51,17 százalék közteherrel adóznak. Hogy az eddig kedvezményezett béren kívüli juttatások 2015-ben is megtartsák versenyelőnyüket, ezért az új adócsomag az egyéb juttatások közterhét jövőre 65,79 százalékra emelné. Ugyanezzel a magasabb teherrel adóznak majd a kedvezményezett juttatások adótörvényben szereplő korlátait meghaladó összegek. Például a havi 8 ezer forintot meghaladó Erzsébet-utalvány.
A közkedvelt adómentes juttatásoknál nem tartalmaz a javaslat erőteljes változásokat. A lakáscélú támogatás, lakáshitel-támogatás kedvezményezett köre még kicsit bővülhet is. 2014-ben a munkáltató (a további feltételeknek való megfelelés esetén) a dolgozó lakásvásárlását, -építését, -bővítését, -korszerűsítését és az ezekre felvett hitelt támogathatta – foglalja össze Fata László. Az új adótörvény javaslat alapján a lakás akadálymentesítésre fordított összeghez is adómentesen hozzájárulhatna a munkáltató.
További részleteket itt lehet olvasni.
