Új lakossági energiatároló rendszereket mutatott be a Samsung SDI a müncheni Intersolar Europe 2015 kiállításon. A lítium-ion akkumulátorok elve szerint épített két új eszköztípus 5,5, illetve 8 kWh teljesítményű. Külön márkanevük és a fogyasztói áruk egyelőre még nem ismert, de az már igen, hogy a gyártó alapból 10 év teljesítési, illetve 5 év termékgaranciát vállal az újdonságaira.

A dél-koreaiak nem véletlenül Németországban debütáltak a háztartási energiatároló rendszereikkel: az energetikailag is egyre inkább önellátásra felkészülő okosotthonok térnyerése ugyanis éppen Németországban szembetűnő. Mintegy kétmillió háztetőn termelnek már áramot a kisebb-nagyobb napelem panelek és rendszerek, így a napenergia eltárolására képes eszközök iránt vélhetően itt kelthető fel a legkönnyebben a piaci érdeklődés, a szükséges kereslet.

Az ilyen kompakt telepek jelentősége abból ered, hogy Németországban a termelési csúcsidőben (jellemzően a déli órákban) a napenergia-termelés már képes az egész ország energiarendszerében "rengéseket" előidézni, így az otthoni akkumulátorok előnye voltaképpen kettős: ezek a rendszerek a visszatáplálással nem terhelik a hálózatokat, és a tulajdonos valójában önellátásra rendezkedhet be, mivel a csúcsidőben termelt energia eltárolásával este sem a hálózatról vételezi a fogyasztásához szükséges villamos energiát, hanem abból az "éléstárból", ahova a saját termését pakolta.

Így válik megoldhatóvá az a tavaly szeptemberben L. Simon László által ismertetett kormányzati probléma is, mely szerint azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni Magyarországon, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. (Az államtitkár sokat idézett logikáját meghazudtolva azonban idehaza is terjedni kezdtek azok a műszaki és pénzügyi konstrukciók, melyek azt bizonyítják, hogy mindenféle állami támogatás nélkül lehetséges az önálló energiatermelés és a túlzott energiafüggőség felszámolása.)

Tesla, Samsung, Mercedes stb.

A Samsung Münchenben bemutatott lakóházi akkumulátorai falra is, földre is szerelhetők (mivel lapos, a falra szerelési opció nyilvánvalóan helytakarékosabb megoldást eredményez – ezért is, hogy a Tesla eleve csak erre a megoldásra készült). És bár a távol-keleti akkuk formailag nem hajaznak a Tesla által bemutatott, 100 kilós Powewallra (vagy a kistestvérére, a Powerpackra), funkcionálisan pontosan ugyanarra valók, mint az amerikai "rokon".

Az irány egyértelműen jónak tűnik: a Tesla és a Samsung mellett néhány napja a Mercedes is hasonló bejelentést tett. A német autógyártó egy olyan, saját fejlesztésű rendszert mutatott be, amelyben egyenként 2,5 kWh teljesítményű energiacellák találhatók, de melyből akár 8 darabot is össze lehet kapcsolni, s így még a háztartási méretre nézve is igen jelentősnek számító, 20 kWh teljesítményű energiatároló egységet lehet kialakítani.

A lakóházak energiaigénye mellett egyre inkább előtérbe kerül, hogy az elektromos és hibrid-elektromos járművek fokozatos térnyerése csak ráerősít a háztartási méretben megtermelt, zöld villamos energia eltárolhatóságára, mivel így egy ilyen rendszer a villanyautót is képes ingyen "üzemanyaghoz" juttatni. Azonban ez a fajta, összekapcsolható, igény szerint bővíthető akkumulátoros technológia másféle hasznosítási lehetőségek előtt is megnyitja a kaput: lehetővé teszi például, hogy azok a vállalkozások, melyek nem tudnak saját erőből a maguk számára elegendő megújuló energiát termelni, éjszaka, amikor olcsóbb az áram, megvegyék és eltárolják azt – hogy aztán akkor használják fel, amikor arra szükségük van.

A Cleantehnica szerint az energiatárolás új korszakba lépése egyre erősebben visszahangzó hír a világban, és az új területre várhatóan az összes fontos iparági szereplő belép majd. A "játékba" elsőként berobbanó Tesla a Powerwalljával máris sikeres, mert bár a trendi akkumulátorait meglehetősen borsos áron tette ki az ablakba, máris évekre előre megvan rá a kellő megrendelés. Kérdés azonban, hogy a piac, a fogyasztók tömegesen mikor, és hogyan reagálnak majd az új eszköz beszerezhetőségére, pláne, ha a napelemrendszerek ára a továbbiakban is csökkenni fog – ahogy azt legutóbb a Canadaian Solarra hivatkozva meg is írtuk. Ha drasztikus keresletnövekedés lesz, a prognózisok gyors árcsökkenést helyeznek kilátásba.

Mindeközben Magyarországon

Mindezek a történések azon a szűrőn át is igen tanulságosak, hogy miközben a világnak nem csak a fejlettebb része (hiszen Chilétől Indiáig mindenhol előtérbe kerülnek a napenergiás beruházások) vette az olcsó napelemek kora felé az irányt, eközben Magyarország érezhetően más úton jár. Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig sorolni lehetne, hogy hol hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe – de Magyarország erre lényegében "oda se figyel". Helyette a kormányzati tisztviselők továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, a kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre, miközben 60 évre a rendkívül kockázatos orosz atombizniszbe bonyolódnak bele éppen – a Paks 2 projekt révén.