Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egymilliárd dollár – ennyit áldoz mostani döntésével a Facebook arra, hogy olcsó, tiszta és megújuló energiát használjon az új texasi adatközpontjának energiaellátásához. A keddi bejelentést, melyről a RenewEconomy számolt be, azt tartalmazza, hogy a Fort Worth-i központtól 90 kilométerre lévő, egy 17 ezer hektáros területen a cég a Citigroup Energy, az Alterra Power Corporation, és a Starwood Energy Group partnereként indítja el ezt a projektet.
A dolog érdekessége, hogy a Facebook jelezte, eztán az adatközpontja csak 100 százalékban tiszta, szélenergiából származó áramot vásárol és használ majd. Ken Patchett, a Facebook adatközponti műveleteinek regionális igazgatója ugyanakkor azt is jelezte, hogy bár 200 MW az több energia, mint amennyire a belátható jövőben szükségük volna, de büszkék arra, hogy szerepet vállalhatnak abban, hogy ez a projekt Texast erősítse.
A befektetés ráadásul nem példa nélküli még a közösségi médiaóriásnál sem, mert a Facebook iowai adatközpontjával kapcsolatban is felmerült már, hogy egy közeli szélerőműből vásároljanak hozzá áramot.
A helyszínek sem véletlenek: Texas és Iowa az USA két legsikeresebb szélenergia-termelő állama, ahol a jó természeti erőforrások, a megfelelő infrastruktúra folyamatosan növekvő keresletet generál. (Az idei év első három hónapjában 110 MW telepítése zárult le Texasban, 21 Iowában.) Így az sem meglepő, hogy a Facebook bejelentése valójában Amerikában egyáltalán nem is meglepő, hanem inkább törvényszerű. Az ugyanis még a tech szektorban sem kirívó eset, hogy szélenergiára váltsanak a cégek. A Google például hasonló vásárlásokat végez egy ideje, ráadásul már nem csak odahaza, hanem Hollandiában, Svédországban és Finnországban is.
Mindez ránk nézve azért érdekes, mert Magyarországon 2006 óta nem adtak ki szélfarm-létesítési engedélyt. A kilenc éve kiadott kvóták alapján 2009-re megépült az a 329 MW szélenergiás teljesítmény, mely képes több mint 32 ezer háztartás éves áramszükségletét biztosítani. Jóllehet, már 2009-ben is lehetőség lett volna legalább további 410 MW szélenergia rendszerbe illesztésére, az Orbán-kormány megalakulása óta ezt a területet hazánkban jegelik. Így viszont hazánk az európai államok szélenergiás rangsorában a sereghajók közé csúszott vissza.
Helyette pedig csak az olcsó áram ígéretével 60 évre, orosz hitelből finanszírozandó atomerőmű-építést tudják felmutatni. Azt a víziót, amiről a közelmúltban kiderült, hogy a Paks II. projekt még egyáltalán nincs sínen, sőt a beruházásnak műszaki és technológiai kockázataira is fény derült, plusz arra is, hogy az eddig több mint 4000 milliárd forinttal számolt beruházás akár 5000 milliárd forinttal is többe kerülhet.
