Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Jelentősen szigoríthatják ősszel a termékbemutatókra vonatkozó szabályokat: a tervek szerint tilos lesz például csali ajándékkal vásárlásra csábítani a hiszékeny ügyfelet, és a kedvezőtlen árubemutatós hitelek megkötését is korlátoznák. A módosításcsomag már a parlament asztalán van.
Már a parlament asztalán van a törvénymódosítási tervezet, amely szigorítaná a termékbemutatós értékesítés szabályait – adta hírül a csütörtökön megjelenő Figyelő. A tervek szerint ősszel szavaznak a módosításcsomagról, amely a reklám-, a kereskedelmi és a fogyasztói hitelekre vonatkozó törvényeket írná át.
A törvényi változás egyik eleme, hogy a jellemzően idős, beteg vásárlókra utazó cégeknek ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, ahol e-mailben, telefonon elérhetőnek kell lenniük. Ennek a módosításnak az a célja, hogy a megkérdőjelezhető gyakorlatot folytató cégek ne tűnhessenek el szem elől, és a fogyasztók érvényesíthessék elállási jogukat.
A módosítás része az is, hogy a jövőben ne lehessen a termékbemutató után rögtön kölcsönszerződést kötni, így a vevőknek jut néhány nap gondolkodási idő, mielőtt belevetnék magukat egy rendkívül előnytelen áruhitelbe.
Üdvözlendő eleme az új jogszabálynak, hogy tiltanák a csali bevetését, azaz a jövőben nem lehet nyereménnyel, sorsolással csábítani a hiszékeny ügyfeleket valami igen drága termék megvásárlására.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.