Varga Szabolcs
Varga Szabolcs
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

El tud képzelni egy temetőt méltóságteljes és szomorú gyászolók helyett lelkes szurkolókkal, akik bekiabálásokkal buzdítják csapatukat? Ha nem, akkor olvassa el az első magyar sírásóversenyről készült beszámolónkat, amiből kiderül, hogy kik állnak sírásónak, mennyi pénzt keresnek és hogy ennek a szakmának is meg van a maga bája.

 

„Gyerünk, gyerünk, nem sok van már, hajtsátok fiúk!” – szurkoltak a hozzátartozók akárcsak egy atlétika versenyen, a gödör mélyén álló versenyzőknek, akik szuszogva, verejtékben úszva hányták a földet. Egy szakma képviselői közötti megmérettetés nem szokatlan dolog, gondoljunk csak a böllérversenyre vagy a nemrég magyar győzelmet hozó Bocus D’or szakácsversenyre, de amikor a sírásók mérik össze tudásukat, abban mégis van valami bizarr, borzongató, holott ez is egy tisztességes mesterség, legalábbis a szervezők többek közt erre szerették volna felhívni a figyelmet a nem mindennapi rendezvénnyel.

Egy sírásó-verseny eleve némileg abszurd a társadalmilag tabuként kezelt téma, a halál miatt. Hát még, hogy egy kegyeleti szertartás alatt pont nem a gyorsaság a minőségi munka ismertetőjegye. Éppen ezért a serénység mellett fontos szempont volt az esztétika is.

A péntek reggeli debreceni eseményre az ország különböző pontjaiból érkeztek a temetkezési vállalkozók, akik tizennyolc csapatot indítottak, volt, aki egyből kettőt. „Elhoztuk volna az összes emberünket, de ma van öt temetésünk is, ezért sorsolással döntöttük el, ki jöhet” – mondta el kérdésünkre a több mint 20 főt alkalmazó Lakházi Zsolt, a Léthé Kft. ügyvezetője, aki amellett, hogy 100 százalékig egyetért a kezdeményezés céljával, a szakma elismertetésével egy jó csapatépítő tréningnek is tartja azt. Ugyanakkor Lakházi egy másik problémára is felhívta a figyelmünket: ahogy sok más területen, itt is szakemberhiánnyal küszködnek, folyamatos a munkafelvétel.

De mégis ki az, aki sírásónak áll?

„Fizikai munka a temetőbe - aki ezt a hirdetést olvassa és megdobban a szíve, azt keressük” – mondja Lakházi, aki szerint a munka előnyei közé tartozik, hogy a szabad levegőn végezhető, nem lóg az alkalmazott nyakán a főnök és átlagban csak napi 3-4 óráról van szó, ezért akár részmunkaidőben is végezhető. „Van olyan huszonéves alkalmazottunk, aki egyetem mellett dolgozik, de volt, aki másodállásban biztosítási ügynökként boldogult” – mondja és hozzáteszi, hogy a fizetés sem rosszabb, mint máshol nettó 100-200 ezer között lehet vele keresni.

A szekszárdi Panteon Kft. ügyvezetője, Nyakas Gábor nem is szereti a sírásó kifejezést, inkább a temetkezési szolgáltatót használja, mert mint mondja ma már nem lehet beállítani gumicsizmában az ügyfélhez, meg kell adni a módját, „nem beszélve arról, hogy a kollégáknak egy ilyen esetben kezelni kell tudni a helyzetet, egy haláleset a legkülönfélébb reakciókat váltja ki az emberekből, van aki összeomlik, de van aki nevetgél zavarában” – mondja Nyakas, akinek 26 éve fia, Balázs a versenyző csapat egyik tagja.

„Lakatosként végeztem, de nem tudtam elhelyezkedni, mert mindenhol elvárás a gyakorlat, ezért aztán elkezdtem édesapámnál dolgozni, ennek ma már hét éve” – mondja Nyakas Balázs, aki szerint ennek a szakmának is megvan a szépsége: „Valaki szeretett hozzátartozójának megadni a végtisztelete és utolsó útjára kísérni felelősségteles feladat, és amikor a gyászoló család tagjai ott helyben megköszönik a munkánkat az átadhatatlan érzés” – mondja. Amikor a foglalkozásáról kérdezik természetesen mindenki meghökken elsőre, de aztán gyorsan a kíváncsiság és az érdeklődés váltja a megdöbbenést - mondja a szakember.

Nem csak a taxisoknál vannak hiénák

A Panteon ügyvezetője szerint ebbe a szakmába kényszerből kerülnek az emberek, de sokan ott ragadnak, mert megtalálják a számításaikat. „Ma már jóval többnél van szó elhantolásnál, mi egy szolgáltatáscsomagot nyújtunk, amihez egyébként OKJ-s végzettséghez kötött. Méltatlannak érzem, amikor a szakma vámszedőiként vagy a halottak hiénáiként beszélnek rólunk, mert ugyan vannak nyerészkedők, de ez egyre kevésbé jellemző az iparágra, a szakma oroszlánrésze elhivatott és lelkes emberekből áll, és ez a mai verseny többek közt ezt hivatott bemutatni” – teszi hozzá Nyakas, aki hiénafronton a taxisokat hozza fel párhuzamként. Egy átlagos temetés ára ma háromhavi átlagjövedelmébe kerül egy családnak.

A két óra hosszát is meghaladó megmérettetést végül a debreceni AKSD Kft. csapata nyerte, akik a V4-es döntőben Trencsényben képviselhetik Magyarországot.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!