szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Emlékszik az „örökmozgó” Palotás Jánosra? Esetleg a „pharmavitos megtért tékozlóra”, Somody Imrére? Vagy a „vörösiszapos” Tolnay Lajosra? Megkerestük őket.

A HVG megpróbálta feltérképezni, hogy mi lett a kilencvenes évek mára szinte elfeledett milliárdosaival. Az üzlet, és ahhoz kapcsolódóan olykor a közélet akkori nagyjai közül sokan már nincsenek közöttünk (a meggyilkolt médiacézár, Fenyő János, vagy éppen a hajdani trafikkirály Sepsi László). Van, aki nem akart beszélni mostani életéről, vannak, akik külföldön „merültek alá”.

Azok, akik mégis megszólaltak, és akiket most bemutatunk négyrészes sorozatunkban, főként a politikai környezet megváltozását, illetve saját üzleti hibáikat nevezték meg visszahúzódásuk okaként. Mi lett a sokak által irigyelt vagyonokkal, mi maradt meg a pénzből, hírnévből?

Palotás János

„Adok még magamnak 20-30 évet, és utána már bármi megtörténhet” – mondja Palotás János, aki most is aktív az üzleti életben és a kapcsolatépítésben egyaránt. Vezető tanácsadóként óránként 150 ezer forint plusz áfáért ad tippeket – kizárólag „kiemelt gazdasági kérdésekben”. A Köztársaság Párt és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) egykori elnökének – aki sikeres vállalkozóként az első szabadon választott Országgyűlésbe is bekerült – egykor 15-20 cégre kiterjedő vállalatcsoportja volt, amelynek piaci értékét 1995-ben több milliárd forintra tették. Ma csak két társaságnak tagja. Az idén ünneplik feleségével közösen alapított cége, a P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. 25. születésnapját, amely a tavalyi évet 138 millió forintos bevétel mellett 80 milliós nyereséggel zárta, s a tagok 70 milliós osztalék kifizetéséről döntöttek. Palotás közlése szerint a P&P-nek 1500 ügyfele van, ezek közül a száz legnagyobb összforgalma 2 ezermilliárd forint. „Naponta 16–18 órát dolgozom, még szombaton is” – hangsúlyozza aktivitását.

Palotás János 1996-ban és jelenleg
©

Most az oktatás terén készül nagy dobásra: a Palotás által életre hívott Dominium Vini bor- és üzleti klub – amely eddig elsősorban államilag elismert borismereti képzéseket szervezett – jövő tavasszal indítja el akkreditált „akadémiai felső vezetői továbbképzéseit”. A tanári kart erősíti majd Baka András kúriai bíró, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar tagja, Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügy-miniszter, Minarik Péter volt APEH-elnök és Surányi György egykori jegybankelnök.

Somody Imre

Két éve gyökeres fordulatot vett Somody Imre élete: 2014 februárjában megtért, s ezzel minden átértékelődött az életében. Ma már csupán egyetlen üzleti vállalkozása van, a belvárosi Centrál kávéház. Emellett új lakóhelye, a 900 lelkes Vácegres önkormányzatának független képviselője. Korábbi vállalkozásaiból származó vagyonának – amelynek értékét az üzletember gazdasági sikereinek csúcsán, a kétezres évek elején 6 milliárd forintra becsülték – „túlnyomó többségét” elvesztette, de mint mondja: „A töredékével is boldogabb vagyok, és nem azért, mert savanyú a szőlő.” Amúgy is, ha minden vagyontárgyát, ingóságát, ingatlanát pénzzé tenné, ma is milliárdos lenne. „A különbség csak az, hogy ez már hidegen hagy” – jegyzi meg.

A pénz korábban akkor is központi szerepet töltött be az életében, amikor még bőven volt belőle. Miután a Plusssz pezsgőtabletták gyártásával foglalkozó Pharmavit létrehozásával, majd eladásával megcsinálta a szerencséjét – a tőzsdére vitt cég 110 millió dollárért talált vevőre, amiből 20 millió dollár Somodyt illette –, a pénzt újabb és újabb vállalkozásokba fektette. „ Mindenre hatást akartam gyakorolni: az egészségügyre, az oktatáspolitikára, majd kormányzati tanácsadóként az egész országra” – mondja akkori hevületéről. A Kossuth-díj pénzügyi értékének háromszorosával megalapította a Bolyai-díjat, Veresegyházon komplex kistérségi életmódprogramot indított. Ma már úgy látja, még ezeknek az alapvetően nemes ügyeknek a szolgálatában is meghatározó volt a velük járó hatalom, befolyás, ismertség. „Csakhogy közben szinte nem volt olyan nap, amit a családomnak szenteltem volna” – von mérleget.

Somody Imre Orbán Viktorral 2001-ben és ma
©

Közben fokozatosan kicsúszott a kezéből cégei és az élete irányítása. Vagyona megcsappant, cégei közül több a tönk szélére jutott. A hajtásra az egészsége és a házassága is ráment. A kijózanodás 2004-ben jött. Élete újraértékelésében a betegsége mellett az is segítette, hogy – „bár egyikünk sem volt hívő” – második feleségével templomi esküvőt akartak. 2007-től már rendszeresen eljárt a református gyülekezetbe, ahol, mint mondja, a személyes hitre jutott. Igazi megtérését egy két évvel ezelőtti csendes elvonuláshoz köti. Veszteséges üzleteit lezárta, ma már elsősorban a Fiúság Akadémia néven indított bibliaiskolára koncentrál.

Tolnay Lajos

Bárki licitálhat december 10-éig olyan várpalotai ipari ingatlanokra, amelyek hat évvel ezelőtt még egy milliárdosé, Tolnay Lajosé voltak. Az állami felszámoló feleslegesnek ítélte ezeket a vagyonelemeket a Mal Magyar Alumínium Zrt. működéséhez, ezért meghirdette azokat. A Mal az a cég, amelynek tárolójából 2010. október 10-én maró vörösiszap öntötte el a Veszprém megyei Kolontárt és Devecsert; a katasztrófában tíz ember halt meg, az okozott környezeti kár miatt 135 milliárd forint bírságot szabtak ki a társaságra. Tolnay 2010 májusában még a 21. helyen állt a magyar milliárdosok listáján, a vagyonát 23 milliárd forintra becsülték. Ez az összeg azóta – főleg a katasztrófa miatt – alaposan megcsappant.

Tolnay Lajos 1997-ben és 2010-ben
©

Tolnay, Benkőhöz hasonlóan, éppen abban a privatizációs hullámban szerezte a vagyonát, amelyet a jelenlegi kormányzó erő annyira szid – miközben másolja. Ő és üzlettársa, Bakonyi Árpád a Horn-kormány idején vette meg az ajkai timföldgyárat, mindössze 10 millió forintért. Igaz, vállalta, hogy 3 milliárd forintot költ a környezetvédelmi kármentesítésre és 4 milliárdot a technológiai fejlesztésre. Tolnay 2010-ben úgy nyilatkozott, hogy a korábbi években 12 milliárd forintot fektetett a vállalkozásba, most azonban nem kívánta részletekkel gazdagítani a privatizáció történetét.

A megmaradt Tolnay-cégekben felesége és az új generáció képviselői is megtalálhatók: a Pentatlon Tanácsadó Kft.-ben például Tolnay Zsófia és Tolnay Balázs is ügyvezető. Dunaszerdahelyi vállalkozása, a Caminus 2010, illetve a családtagok több alumíniumipari cégben is érdekeltek Magyarországon. A Caminus részt vesz a magyar szénhidrogénvagyon kiaknázásában is, részben ugyanis tulajdonosa a Tét-3 Gázkút Kft.-nek.

(A 2. részben a „dunaholdingos” Tamás István, a „caolás” Benkő László és a „vegyépszeres” Nagy Elek portréja következik.)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
61 milliárd forintból támogatja a kormány azokat a cégeket, amelyek kirúgás nélküli fejlesztést vállalnak

61 milliárd forintból támogatja a kormány azokat a cégeket, amelyek kirúgás nélküli fejlesztést vállalnak

Bővít a Lufthansa Szegeden, tucatnyi új embert keresnek

Bővít a Lufthansa Szegeden, tucatnyi új embert keresnek

Kirúgta a labdát egy focista a Kisvárda 2,5 milliárdos stadionjából

Kirúgta a labdát egy focista a Kisvárda 2,5 milliárdos stadionjából