Nekem erre nincs időm, találjon ki nevet az ügyvéd úr – így született meg évekkel ezelőtt a Repül a hógolyó Bt. A cégbíróságon nem volt gond, simán bejegyezték a komolytalan nevet, ám az mégsem volt hosszú életű. Alig pár hónap alatt a cég tulajdonosa megelégelte ugyanis a csodálkozó arcokat, amelyeket számlázáskor látott maga előtt. Úgy tűnik, ez nem mindenkit zavar. A cégnyilvántartás kimeríthetetlen forrása az ilyen neveknek. Csak néhány példa a közelmúltból: Fületlen Bögre Nonprofit Kft., Van új a nap alatt Szociális Szövetkezet, Igazi Házibuli Kft., Magyar Megbízható Egészségmegőrző Eszköz Kft., Korlátlan ötletek a gyakorlatban Kft.
A névválasztás többeknek jelent gondot, első ránézésre erre utal például a frissen bejegyzett Kellett egy cégnév Kft. is. A kiegészítő üzleti szolgáltatást végző, hárommillió forint törzstőkével létrehozott társaság egyszemélyes tulajdonosa, Kapuvári Gábor az elmondása szerint tudatosan választotta ezt a nevet. „Kellett egy nem szokványos név, amely jobban megjegyezhető” – indokolta a döntést az esküvőfotós férfi. A cégtörvény mindenesetre meglehetősen tág teret enged a fantáziának a névválasztást illetően: a cég megkülönböztetésre szolgáló úgynevezett vezérszava lehet idegen nyelvű és mozaikszó is. A kitétel annyi, hogy latin betűkkel és a magyar helyesírás szabályai szerint kell írni. A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi, közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A 2013-as módosítás óta nem alakulhat már például Kárpótlási Hivatal Kft., se Magyar Kincstár Kft., se Központi Adatnyilvántartó Kft. Lehet viszont bizalomgerjesztő, mint a csomagküldésre májusban alapított Nem Csapom Be Kft., vagy sejtelmes, mint a használtcikk-kereskedésben utazó EgyszerVolt Kft. Nem volt akadálya az I am Corporation Kft. vagy éppen a Tejútrendszer-alsó Zrt. bejegyzésének sem.
| Elbukott mentés |
Gourmet Bistro – hirdeti magáról a Kolosy téren az amúgy hangsúlyosan magyar üzletlánc egyik élelmiszerboltja. De amúgy sem lehet úgy végigmenni egy-egy üzletekkel teli forgalmas úton, hogy ne köszönjenek vissza lépten-nyomon a külföldi feliratok. Ez is jelzi, mennyire nem volt sikeres az a több mint tíz éve meghirdetet kampány, amellyel a döntéshozók igyekeztek magyarosítani a gazdasági reklámokat és üzletfeliratokat. Az Országgyűlés 2001. november 27-én fogadta el a nyelvhasználati törvényt, amelynek a szövege azzal érvel, hogy a gyors technikai fejlődés rombolja a magyar nyelvet, ezért a külföldi kifejezéseket muszáj kordában tartani. Ez alapján elvben 2002. február közepétől kötelező a gazdasági reklámok, az üzletfeliratok és az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzététele is. A pizzéria nem lett azonban lepénysütöde, és a Stop.Shop bevásárlóközpontok is zavartalanul működhetnek. A nyelvészek túlnyomó többsége már a törvény előkészítésekor ellenezte a törvényi szabályozást, mondván: a nemzetközi tapasztalatok alapján úgyis betarthatatlan. Ráadásul – érveltek – egy idegen nyelvi kifejezés, ha sokat használjuk, előbb-utóbb meghonosodik. |
Nem választható olyan személy neve sem, aki a XX. századi önkényuralmi rendszerek kiépítésében vett részt, és olyan szervezet elnevezése sem, amely összefüggésbe hozható önkényuralmi rendszerekkel. Kérdés, mit kezdenének a cégbírák a terrorral, erre vonatkozóan nincs például tiltás. Egy átlagos cégnévben történelmi személy neve is csak akkor szerepelhet, ha ahhoz a Magyar Tudományos Akadémia is hozzájárul. Ügyvédek beszámolója szerint a leggyakoribb buktató, hogy egy kúriai elvi döntés alapján a cégbírák azt is vizsgálják, hogy legalább három karakterben térjen el a választott cégnév egy már létezőtől. Így végleg leáldozott a cégnevek végére biggyesztett számoknak.
Az élelmes vállalkozók jellemzően gyorsan reagálnak az aktualitásokra is. Nem véletlen, hogy amikor a lakásboomról szólnak a hírek, akkor az építőipari vállalkozások száma ugrik meg jelentősen. Januárban például 166 céget jegyeztek be lakásépítésre, köztük például a nevében is az új támogatási rendszerre emlékeztető Csok Építőipari Kft.-t.
Annak ellenére átment a cégbíróságon a közelmúltban a parkgondozással foglalkozó Four Seasons Zrt. neve, hogy több hasonló cég is van. Az „eredeti”, a Budapesten a Gresham-palotát is üzemeltető Four Seasons mellett van például ilyen budapesti orvosi cég és Győrben bejegyzett is. Pedig „a Four Seasons név az Európai Unió egész területén védett” – ezt közölték a HVG kérdésére a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapestnél. Hozzátéve: a szálloda megvizsgálja a szükséges lépéseket.
Volt, aki már megjárta a névbitorlást. Egyetlen novemberi napon alapított például két éve több tucat egyszemélyes céget a Costco Wholesale Magyarország Kft., amely az amerikai diszkontlánc nevével működött, bár valójában nem volt köze az Európában az Egyesült Királyságban és Spanyolországban jelen lévő áruházhoz. Az azóta már jogtalan névhasználat miatt perbe fogott cég tulajdonosának korábbi közlése szerint „folyamatosan alapítjuk és adjuk el a cégeket”. Így nekik valóban nagy kihívás lehet a névválasztás.
„A cégtörvény szerint a cégnév nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. Ezért ha a cégbíró úgy ítéli meg, hogy a név ennek a törvényi feltételnek nem felel meg, hiánypótló végzésben felhívja a vállalkozás tagjait, hogy válasszanak új cégnevet” – válaszolták a HVG kérdésére a Fővárosi Törvényszéken. Az abszurd elnevezésekkel kapcsolatosan viszont semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a cégtörvény. Ha a cégbíróság utólag szerez tudomást arról, hogy az elnevezés jogsértő, hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, és annak keretében hívja fel a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetésére. Ha a vállalat ennek a felhívásnak nem tesz eleget, akár 10 millió forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhatnak rá. Már ha valaki kiszúrja.
