A vádlott 2009 nyarától volt ügyvezetője a vádiratban szereplő cégnek, ami a cégnyilvántartási adatok szerint biztosításközvetítői tevékenységgel foglalkozott. A férfi 2009 októberében kötött megbízási szerződést a sértett biztosítótársasággal, biztosításközvetítői tevékenységre.

A megbízás a sértett biztosító egy euróalapú életbiztosítási termékének közvetítésére vonatkozott. A sikeres közvetítés fejében a közvetítőt jutalék illette meg, amelynek összege a biztosítási díjhoz igazodott.

A vádlott elhatározta, hogy a biztosítót megtévesztve jelentős összegű közvetítői jutalékot szerez meg jogosulatlanul. Azt hazudta a társaságnak, hogy olyan szerződéses konstrukció keretében közvetíti ki az életbiztosítási terméket, amelyben a vádlott cégének – illetve az azzal megbízási viszonyban álló más cégek – munkavállalói lesznek a biztosítottak, és akiknek a saját jutaléka terhére kedvezményeket is biztosít, így például átvállalja a biztosítás első éves díját.

A biztosítottaknak – akik közül azonban egy sem felelt meg a fenti feltételnek – pedig azt mondta, hogy egy kedvezmény keretében a szerződéskötést követő két éven át az ő közvetítő cége fizeti helyettük a biztosítás díját. A kontraktushoz szükséges iratok kitöltése többnyire úgy történt, hogy a biztosítottak jóhiszeműen, átolvasás nélkül aláírták a még kitöltetlen dokumentumokat. A vádlott az első időszakra esedékes díjat – ami a jutalék kifizetésének feltétele volt – befizette, ezt követően azonban díjfizetés egy esetben sem történt.

A vádlott a vád szerint 2009 októbere és 2010 augusztusa között összesen 156 személlyel kötött életbiztosítást, melyek után összesen több mint 180 millió forint jutalékot vett fel jogosulatlanul. A kárösszegből – az első időszakra esedékes biztosítási díj megfizetésével – mintegy 90 millió forint megtérült.

A csalás vád tárgyává tett súlyosabban minősülő esetét a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.