EMBERSÉG ÉS ALTRUIZMUS
Az ott töltött idő alapján a munkahely a második otthonunk (sőt sokaknak inkább az első), így korántsem mindegy, hogyan érezzük magunkat. A jó szó, a konstruktív légkör nemcsak a közérzetre hat pozitívan, hanem a tevékenységünkre és eredményességünkre is. Az emberség mellett az is a munkahelyen marasztal, ha elfogadnak minket, és a közösségre az úgynevezett altruizmus, vagyis az önzetlen viselkedés jellemző – amikor képesek vagyunk a másik ember javát szolgálni saját érdekeink háttérbe szorításával.
„A vevők és az ügyfelek nem az első, csak a második helyen lehetnek egy vállalatnál; az elsők ugyanis a munkatársak, akiknek kompetenciája, tudása és ötletei meghatározzák, milyen és hány vevőt sikerül vonzania a cégnek”
– hangsúlyozza Oz Alon, a HoneyBook amerikai vállalat elnök-vezérigazgatója. Ez a megközelítés nem arról szól, hogy a vevő nem fontos, hanem hogy a vállalat vezetésének a cég legértékesebb erőforrásaiként kell tekintenie a dolgozókra.
Hogyan lehet egy üzleti vállalkozás egyszerre profitorientált és a pozitív társadalmi változások eszköze? Túllépve a hagyományos vállalati társadalmi felelősségvállaláson, amely sokkal inkább elszigetelt program, mint az üzleti működés szerves része, a B Corporation minősítési rendszer megteremtheti a vállalati gyakorlatba beépülő felelősségvállalást.
HITELESSÉG ÉS ŐSZINTE KOMMUNIKÁCIÓ
Kiábrándító, ha a munkavállaló úgy gondolja, hogy a munkahelyéről kialakult külső kép nem áll összhangban személyes tapasztalataival. Különösen igaz ez akkor, ha új munkatárs érkezik a céghez, akit szép ígéretek vonzottak oda, de a kezdeti erős bizalom szertefoszlik. A hiteles vállalatok és a hiteles vezetők őszinték, számukra az etikus vállalati magatartás nem lózung, hanem követendő példa. Ugyanez igaz a kommunikációra is: a bevonás és a pozitív befolyásolás nem csap át körmönfont lódításokba, amelyek után egyetlen dolgozó sem képes hinni többé a munkáltatójának.
Gondoljunk csak a Volkswagen-botrányra, illetve az annak kapcsán tavaly októberben megjelent Der Spiegel-cikkre, amelyben megírták: jóval több felsővezető tudott a károsanyag-kibocsátási értékeket manipuláló szoftverről, mint amit korábban a vállalatvezetés sugallt. Nem volt elég egy hazugság, jött a többi. Ilyen helyzetben a külső és a belső ügyfelek, vagyis a munkatársak körében is nehéz bizalmat építenie az új felső vezetésnek.
Tanulságos filmes példák, példaértékű céges sztorik és különleges életutak - a HVG Extra Business friss száma azt járja körül, miként segíthetik a történetek karrierünket, életünket, cégünk sikerét.
IGAZSÁGOSSÁG ÉS ELISMERÉS
„Minek törjem magam, ha a plusz munkát, a sikeres projektzárásokat úgysem ismeri el a munkaadóm, és a gyenge teljesítménynek sincs semmi következménye”
– fogalmazott az egyik vállalat vezető mérnöke. A munkapiacon sokan fájlalják, hogy a foglalkoztató nem értékeli igazságosan az általuk elvégzett munka mennyiségét és minőségét. Pedig a fizetés (vagy más elismerés) és a teljesítmény közötti kapcsolat hangsúlya nagymértékben befolyásolja, hogy igazságosnak vagy igazságtalannak érezzük a munkahelyi közeget.
Bár a teljesítményértékelési folyamat „klasszikus” eszközei – mint a célok lebontása, az egyéni kompetenciák mérése, a teljesítményről szóló visszajelzés – szinte mindenhol megtalálhatók, kérdés, hogy később ténylegesen hatnak-e a dolgozó kompenzációjára és elismerésére. Ha nem, vagy nem a megfelelő mértékben, az frusztrációt és nemtetszést válthat ki.
Az is demoralizál, ha a jól teljesítő csapatban a vezető szó nélkül megtűr egy gyengén teljesítőt, és még képbe sem hozza a többieket, miért huny szemet a bakik felett. Tovább csökkenti az elkötelezettséget, ha a vállalat elkeni, milyen aktuális üzleti célok valósultak meg, és kiknek a munkája járult hozzá kiemelkedően a sikerhez.
ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
Nemcsak a fizetés és a teljesítmény kapcsolatában szeretjük a tisztánlátást. A munkatársakat az sarkallja még erős kötődésre, ha tudják, hogy a vállalati eredményekhez való hozzájárulásuk és személyes fejlődésük alapján megvan a karrierépítési lehetőségük.
Elősegíti a dolgozók megtartását az is, ha a cég a környezet és a társadalom iránt is felelősséget vállal, a munkavállalók pedig érzik és tudják, hogy a hatékony munka által nemes cél is elérhető.
Jó példa erre annak a hazai vállalatnak a gyakorlata, amely a közép- és felsőfokú intézmények diákjaival alakított ki szoros kapcsolatot. Ennek keretében a szervezethez rendszeresen érkeznek tehetséges diákok, akik a jövőben potenciális munkavállalók lehetnek, felkészítésükben pedig a jelenlegi dolgozók vesznek részt. Lapos szervezetként a cég nem tud gyors előrejutást ígérni a meglévő munkatársaknak, helyette azonban olyan mentoring rendszert alakított ki, amelyben bárki részt vehet a fiatalok képzésében, és e mentori szerepet a cég külön értékeli és díjazza. A dolgozók mindezt úgy élik meg, hogy így bárki lehet vezető, emellett hozzájárulnak a jövő nemzedékének fejlesztéséhez is.
PARTNERSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
Túlzott kontroll, burjánzó szervezeti bürokrácia, felesleges versenyhelyzetek, bűnbakkeresés, rosszindulatú pletykák – ezek mind az úgynevezett kulturális entrópia jelenségéhez tartoznak, és energiát vonnak el. Az entrópia része az úgynevezett silómentalitás is, vagyis amikor egy-egy szakterület kizárólag a saját üzleti érvényesülésére fókuszál az együttműködés helyett. Azoknál a vállalatoknál, ahol a partnerség élő és lényeges dolog, a kulturális entrópia nem, vagy csak elvétve fordul elő, és szükség esetén a szervezet azonnal jelzi, hogy ez nem elfogadható viselkedés.
Ha a kulturális entrópia jellemzőit megfordítjuk, meg is kapjuk, mit érez egy munkatárs a partnerségre törekvő szervezeteknél: kontroll helyett bevonás és konstruktív visszajelzések, egyértelmű és átlátható folyamatok, megoldásfókuszú gondolkodásmód, egészséges versengés, támogatás és együttműködés segíti a munkafolyamatokat. Mindez nem az ideális munkahely leírása, hanem olyan attitűd tudatos kialakítását és gondozását takarja, amely egészséges szervezet létrehozására törekszik.
AUTONÓMIA ÉS TÖRŐDÉS
Olyan helyen szeretünk dolgozni, ahol támogatják a szellemi fejlődésünket, ahol meghallgatják az ötleteinket, ahol a végrehajtáson túl hozzájárulást is várnak tőlünk az alkotó munkában és a felelősségvállalásban. Ahogy a vállalati célok is a növekedést célozzák, abban sincs semmi meglepő, ha a munkatársak személyes célkitűzése a saját növekedést helyezi előtérbe. Azok a vállalatok képesek megtartani a munkatársakat, akik ezt a kettőt képesek összehangolni, és figyelembe veszik a kollégák egyéni törekvéseit is.
Az egyik vállalat kulcsembere például vágyott arra, hogy eljusson Indiába. Munkatársai és vezetői jól ismerték ezt az álmát, így amikor az anyavállalat konferenciát szervezett Indiába, a munkatárs részt vehetett az ötnapos programon, sőt néhány nappal még meg is hosszabbították szállodai szobájának finanszírozását, hogy az álma felhőtlenül megvalósulhasson.
A személyes célok figyelembevétele mellett az autonómia a kiégés megelőzése miatt is lényeges. Nem mindegy, hogy a vállalat rabszolgaként kezel minket, vagy szabadságot hagy az új ötletekhez. A megtartásban érdekelt vállalatok gondoskodnak arról, hogy mentális jóllétünk fokozásával hosszú ideig legyünk eredményesek.
Márton-Koczó Ildikó cikke eredetileg a HVG Extra Business 2016/4-es számában jelent meg. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? A HVG Extra Business friss számának középpontjában a történetmesélés áll. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!