Molnár Csaba
Molnár Csaba

A szemét koszos és büdös, de a belőle nyert energia tiszta. De tényleg ömlesztve dolgozzák föl a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot? Városi legendák nyomában jártunk a rákospalotai szemétégetőben.

Rántott csirkecomb csontja, babapelenka, a gyerek iskolatáskában felejtett uzsonnamaradéka, lyukas zokni, krumplihéj és a többi, ki tudja, még milyen fajtájú, állagú hulladéknak minősített anyag megy bele a konyhai szemetesbe. Ha az megtelt, megy a zöld színű, lépcsőházi kukába, majd kora reggel jönnek a vidám kukások a zörgő, csörömpölő autójukkal és elviszik. Nagyjából eddig látható a háztartásokban termelt szemét útja, de mi lesz vele azután, hogy a kukásautó kifordult az utcából?

A fővárosban évente 650-750 ezer tonna szemét keletkezik, ez azt jelenti, hogy naponta 1500-2200 tonnát hordanak el a narancssárga villogós célgépek. Vajon mit lehet kezdeni ennyi felesleges anyaggal? Azok a megoldások már jó ideje "kiöregedtek", amikor egyszerűen csak kiborították a szemetet valahová, a feldolgozást rábízták az időjárásra, majd pár évtized múltán ráépült egy panellakótelep. A hulladék ma már potenciális energiaforrás.

©

Megnéztük, hogyan működik egy második, sőt lassan harmadik generációs hulladékfeldolgozó, ahol a szemét eltüntetésével komoly energiatermelés is folyik. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben (HUHA) jártunk Rákospalotán, ahol a fővárosi kommunális hulladék mintegy 60 százalékát dolgozzák fel (a többi a pusztazámori lerakóba megy). Itt egy közepes magyar város távfűtését biztosító hőt termelnek, szinte mellékesként jelentős mennyiségű áramot is betáplálnak a rendszerbe, és biztosítják a lerakós tárolóhoz szükséges takaróanyagot is, megspórolva egy csomó föld kibányászását. A HUHA az ország eddig egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve. Európában hozzávetőleg 450 ilyen égető van (Kínában mondjuk naponta adnak át egyet), a rákospalotai 420 ezer tonna éves kapacitásával – amit még sosem értek el, 400 ezer tonna fölött még nem égettek – az első 50-ben biztosan benne van.

©

“Nem kőkorszaki módon, vasvillával szórjuk be a kályhába a szemetet” – mondja Sámson László, az FKF Hulladékhasznosítási Igazgatóságának igazgatója. "Nemcsak hasznosítjuk a hőt, hanem meg is tudjuk tisztítani a füstöt." Az első generációs hulladákégetők csak égetnek, amivel csak az összegyűjtött kommunális szemét térfogatát csökkentik (a visszamaradó salak térfogata az égetés előtti szemét 15-20 százaléka). A második generációsok a füstgázt is meg tudják tisztítani, mert az sok veszélyes anyagot tartalmaz.

Ez a mű első generációsnak épült, de a 15 milliárd forintért 2013-2015-ben beépített füstgáztisztító berendezésekkel maradéktalanul be tudják tartani az európai emissziós előírásokat, így a mű már második generációssá avanzsált. Sőt időközben az energiatermelési hatékonysági szabványoknak is megfelelt, így teljesíti a harmadik generációs kritériumokat is. A hőtermelés amúgy egy érdekes véletlennek köszönhető: a mű mellett álló filmgyár helyére eredetileg összkórházi mosodát terveztek, amihez ipari gőz kellett volna, de ez nem épült meg. Így most a távfűtésbe megy a gőz, de nagyon pazarlóan, mert az ipari gőz 300 fokos, nyomása 14 bar, míg a távfűtéshez 130-150 fok, 2,5 bar nyomással is elég lenne. A fennmaradó gőzzel pedig lehetne többlet-villamosenergiát termelni, így hosszabb ideig mehetne a turbina, sőt új, nagyobb turbinát is be lehetne állítani.

©

A mérlegháznál "veszik kezelésbe" a beérkező hulladékot, kettő, egyenként 66 tonnás közúti mérlegen mérik le a tömegét, egy célgép 8-10 tonna hulladékot hoz. A szemetet precízen dokumentálják, így tudják, honnan jött, ki, mikor gyűjtötte. Ez nagyon fontos, így egészen extrém eseteket is kezelni tudnak: egyszer azzal érkezett egy hölgy, hogy a családi örökség részét képező, véletlenül a szemétbe esett aranyórát kellene megkeresni, Egészen addig eljutottak, hogy mikor, melyik autóval érkezhetett a muzeális darab, ám mivel a szóban forgó jármű már kiürítette tartalmát a 10 ezer köbméteres bunkerbe, az óra gazdája belátta, ott már semmi esély, hogy előkerüljön.

Nyáron naponta 1200-1600 tonna jön a műbe, télen 2200 tonnáig felmegy, mert a fűtés miatt teljes kapacitásban, azaz mind a négy kazánnal mehet az égető. A mostani átmeneti és a nyári időszakban egy-egy kazán karbantartás miatt leáll. Egy év alatt általában 4 havonta esik át egy-egy kazán kisrevízión, ami tisztítást, javítást, karbantartást takar, általában 8 napig tart. Az évente egyszer tartott nagyrevízió viszont 3-4 hétig is elhúzódik.

Az égetőbe jellemzően az Észak-Budapesten gyűjtött hulladék kerül, a főváros déli részének szemetét általában egyből Pusztazámorra viszik. Amit nem tüzelnek el, innen is a zámori lerakóba megy – jellemzően nyáron, mert akkor kevesebb kazán üzemel, a hulladék viszont több, fűteni viszont nem kell. Az égető "étvágya" határozza tehát meg, hogy mennyi jön ide, és mennyi utazik az autópályán.

©

A hulladék bunkertérben tárolják, keverik, homogenizálják a hulladékot, hogy a kazánok megfelelő minőségű tüzelőanyagot kapjanak. A joystickkel vezérelhető polipmarkolók folyamatosan építik a szeméthegyet. A MUT felépítménnyel ellátott Mercedes célgépek naponta általában 2 kanyart tesznek meg, egy normál napon 150-160 autó rohangál a városban. A belvárost reggel 7-ig el kell hagyni, ezért sok helyen reggel 5-kor már megjelennek és zörögnek, villognak, és sokszor összeérnek a reggeli iskolás autóforgalommal.

A bunkerben bukkant már fel nem éles, hatástalanított kézigránát, a folyamat végén, a salaktérben vették észre a kollégák, Leállt az égetés, tűzszerészek jöttek. Előfordult 5 kilós gázpalack, de a 10 ezer köbméteres bunkerben csak egy pukkanás volt, nem okozott semmit.

©

A szemetet előzetesen nem tudják válogatni, az égetés fő maradványából, a salakból mágneses eljárással kinyerik a vasat, évente 4-5 ezer tonnányit, ami a kohókban végzi. A Pusztazámorra lerakott hulladékból viszont a múlt évben egy külső cég alumíniumot, rezet, bronzot és más fémeket is kiszed. Az lenne az igazi, ha még a háztartásokban szelektíven válogatnák szét a hulladékot. Ez azonban még csak kevéssé működik, ottjártunkkor a bunkerben szabad szemmel is jól láthatóan rengeteg műanyagot öntöttek be a járművek, felbukkant például "police" feliratú, vég nélkülinek tűnő területhatároló szalag is. Rá is kérdeztünk arra a városi legendára, amely szerint mi szépen szelektáljuk a műanyagot, a papírt meg a fémet és üveget, a konténerekből viszont pont ugyanoda ürítik őket. "Ez egyáltalán nem így van, amit a lakosság szelektíven gyűjt, azt szigorúan külön kezeljük" – mondta egybehangzóan az igazgató, az üzemvezető és a rámpán dolgozó fizikai munkás is.  

©

Az égetőműben nem csak lakossági szemetet égetnek el, hanem a vámhatóságnál lefoglalt csempészcigiket is itt semmisítik meg, sőt a kábítószert is. Kalandfilmbe illő jelenetek ezek: símaszkos kommandósok biztosítják az ilyen szálllítmányokat, amiket közvetlenül a kazánokba pakolnak, le sem mérik. Így az égetőben az sem derül ki, hogy éves vagy havi szinten mennyi jön be ezekből. Arról is a beszállítók nyilatkoznak, hogy nincs veszélyes hulladék az ilyen szállítmányokban.

©

A bunkertér ottjártunkkor 90 százalékig volt tele (ez 7-8 ezer tonna hulladék, ami a mostani 3 kazános üzemelésben egy hétre elegendő tüzelőanyagot jelent). Azt gondolhatnánk, hogy minimum gázálarcban kell közlekedni az égető kilométeres körzetében, de nem. A környezetében semmi szag nincs, csak a bunker közvetlen közelében lehet érezni, hogy hol is vagyunk, de kábé 2 perc alatt meg lehet szokni, és egyáltalán nem elviselhetetlen.

©

Az égetés maradékanyagai a salak, a pernye és a füstgáz. A salakot a pusztazámori lerakóba viszik az odahordott hulladék napi takarásához, így megspórolják az ehhez szükséges föld kibányászását. E mellett tűzrendészeti szempontokból és a szél ellen is fontos a takarás. A pernye és a füstgázmaradék 1,5-1,5 tömegszázalékot tesznek ki.

©

A füstgáz és a pernye tele van veszélyes anyagokkal, ha nem tisztítanák, a környezetre ártalmas lenne. A füstgázban nitrogénoxidok, sósav, kéndioxid, nehézfémek, furánok, gőzfázisú higany van, ezek ellen kell védekezni. A nitrogénoxid például rákkeltő, ez ellen karbamid-vizesoldat befecskendezésével védekeznek. A savasgázok ellen mésztejet használnak, amit beporlasztanak a füstgázba: A mésztej képes megkötni a savas összetevőket, elsősorban a kéndioxidot és a sósavat. A savas gázokkal megkötött porszemcséket zsákos szűrőkkel fogják meg, mint a porszívók porzsákjával. A zsákos szűrők porgyűjtő kamráiban 896 zsák van.

©

A hő- és áramtermelés mellett még egy dologra alkalmas a szemét: kiválóan mutatja a gazdaság állapotát. "2008-2009 táján jól lehetett látni a válságot, a hulladék mértéke ekkoriban nagyot csökkent" – árulja el a szemét meglepő hasznosságát Fancsalszki Róbert üzemvezető. Sőt, éven belül is követhető a fogyasztás hullámzása, decemberben és január elején a karácsony miatt megnő a mennyiség. A következő másfél-két hónapban pedig jól látszik, hogy a lakosság alaposan kiköltekezte magát, sokkal kevesebb hulladék jön be.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!