Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A jelenlegi királynő 1949-ben, 23 évesen, még hercegnőként nyerte meg első versenyét, vagyis ekkor ért először győztesként a célba egy nagy presztízsű futamon egy, a tulajdonában lévő ló. II. Erzsébet uralkodóként sem hanyagolta el a királyi ménest, de az igazi aranykor a nyolcvanas évek végén kezdődött. 1988 óta a királynő tulajdonában lévő lovak 451-et nyertek meg 2851 versenyből, ez 16 százalékos sikerráta. A győzelmekből befolyt pénzdíj pedig 6,7 millió font, éves átlagban 223 500 font. Kivételesen sikeres volt a tavalyi év, 2016-ban 557 650 fontot futottak össze a királynő lovai. Ígéretes 2017 is: már húsz győzelmet arattak, a pénzdíj 413 600 font. A királyi ménes legjobbja Merlin, 8 futamból 3-at megnyerve, 22 ezer fontot hozott. De persze vannak kiadások is – írja a francia Les Echos.
Egy szuperversenyló edzése, formában tartása évente 25-30 ezer fontba kerül, és az uralkodónak 24 versenylova van. II. Erzsébet lóversenyügyi szakértői nem fukarkodnak a kiadásokkal, de a lehető legésszerűbben költik a pénzt. Például: a sandringham-i kastélyhoz tartozó lósportcentrumban 130 ezer fontos beruházással kiépítettek egy különleges, a lovak mozgásához adaptált, az edzőtermek futószőnyegére emlékeztető pályát. Ennek köszönhetően itt egy profi edző egyszerre 18 ígéretes versenylovat tréningeztet. II. Erzsébet soha nem fogadott, nem jár, legalábbis napjainkban már nem jár lóversenyekre, de még most is minden reggel ott van az íróasztalán, mint ahogy hatvanöt éve mindig, az angol lósportrajongók bibliája, a Racing Post című napilap.
