Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ki tudja pontosan, miért, de mostanáig úgy tartották a szakemberek, hogy a művelésbe bevont földterületet vagy energiatermelésre, vagy élelmiszertermelésre lehet igénybe venni. A német napenergia-kutató központ, a Fraunhofer ISE által vezetett kísérleti projekt azonban bizonyította, hogy a két kihívás észszerűen kezelhető együttesen. Új fogalmat is forgalomba helyeztek: agrofotovoltaika (APV) – ez a neve annak a technológiai és (mező)gazdasági szimbiózisnak, amely a napelemek hasznosítása és termőföld termelékenyebbé tétele egyformán fontos cél.
Az APV egyáltalán nem valami új ötlet, hiszen már jóval a napelemek globális térnyerése, illetve a német Energiewende előtt definiálták. Igaz, amikor 1981-ben Adolf Goetzberger professzor írása, a "Burgonya a kollektor alatt" a német Napenergia magazinban megjelent, nem vált széles körben ismertté. A felvázolt duális, illetve kombinált megoldás 36 éve még kivitelezhetetlennek tűnt, és nem is lett belőle sokáig semmi, de a termőföld és a villamosenergia-termelés kettős felhasználásának ötletével 2011-ben foglalkozni kezdő Fraunhofer ISE kutatói Goetzberger professzortól indultak.
Na de vissza a most zárult pilot év eredményeihez!
A projekt, melyet az elmúlt évben a kutatóközpont a Constance-tó partján lévő Demeter Heggelbach mezőgazdasági szövetkezetben kezdett el, látható módon abból állt, hogy kísérleti parcellákat alakítottak ki a meglévő, hagyományos termőterületek mellett. Ezeken a napelemes rendszereket nem a földön, hanem – akár egy pajta tetejét – a mezőgazdasági terület felett 5 méterre installálták (hogy kényelmesen elférjenek alatta a gépek is). A délnyugati tájolású modulokat azonban nem egyetlen nagy felületként, amolyan hagyományos napelemrétként installálták, hanem a sorok között teret hagyva, hogy az alant élő növények egységes napsugárzást kaphassanak.
Alatta maradt a termőföldön a vetés, öntözés, aratás megszokott műveletsora. A kutatók azt mérték, hogy a "tető alá telepített" növények hogyan viselkednek, és milyen termést hoznak a fedél nélkül maradt „szomszédaikhoz” képest.
Nos, az első betakarításokból eddig publikált eredmények a kutatókat is meglepték. A lóhere esetében például a hozam csak 5 százalékkal volt alacsonyabb a referenciaterülethez képest. A burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége ennél magasabb, 18-19 százalék közötti lett, de a projektet vezető Stephan Schindele szerint a terméshozam veszteségeit bőven ellensúlyozza a mindeközben megtermelt villamos energia. A Fraunhofer ISE áltla telepített 194 kilowatt teljesítményű napelemes rendszer "termése" ugyanis összesen 62 lakás energiaigényének kiszolgálását volt képes felvállalni. Ráadásul a termőterület dupla hasznosítása összességében 60 százalékkal növelte a földhasználat hatékonyságát.
Noha többévnyi tesztelés szükséges a biztos következtetések levonásához, az már most nyilvánvaló, hogy az APV projekt a gazdálkodók számára új jövedelemforrások felé nyit kaput – már azon kívül, hogy a gazdaságok saját energiaszükségletének kielégítésébe is beszállhatnak – ami "helyben termelt" áramként biztos költségmegtakarítást eredményez. Andreas Bett, a Fraunhofer ISE igazgatója úgy látja, hogy az APV-potenciál a németországi napenergiabővítésnek nyit teljesen új teret. Azt is kiszámolták már, hogy a szántóföldek kettős felhasználása energetikai szempontból hatékonyabb, mintha a földben energianövényeket termesztenének – ami jelenleg az ország mezőgazdasági földterületének 18 százalékán lehetséges.
„Annak érdekében, hogy a koncepcióval piacra léphessünk, meg kell vizsgálnunk az APV további technológai-gazdasági alkalmazhatóságait, a megoldásainkat más régiókba is átruházhatóvá kell tenni, és nagyobb rendszereket is el kell tudni látnunk” – mondta a Cleantechnica.com-nak Stephan Schindele. Ez azt jelenti, hogy jövőre a kutatóközpont gyümölcsökkel, bogyókkal, komló-félékkel és szőlőkkel kombinált napenergiás kísérletekbe is kezd. Ugyanakkor a már lefolytatott kísérleti területeken különféle új technológiákkal (energiatárolóval, szerves napelemekkel ellátott speciális filmekkel és napelemes vízkezelő rendszerekkel stb.) fognak továbblépni.
Noha a német projekt látszólag semmiféle forradalmi tettet nem hajtott végre, azon mégiscsak érdemes elgondolkodni, hogy egy látszólag egyszerű koncepcióra épülő megoldás is drámai területhasznosítási puffert képezhet. És ez így sokkal logikusabb, és pláne: olcsóbb, mint az a kínai projekt, ahol a kevés, és értékes termőterület védelmére hivatkozva telepítették a közeli tó vízfelületére a maguk napelemes erőművét.
