Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem tudják a nigériai homokkereskedők, meddig engedhetik meg maguknak, hogy a dűnékről összelapátolt homok cipeléséhez szamarakat használjanak – írta a FAZ. Kína ugyanis több millió szamárbőrt rendelt egy tradicionális gyógyszer előállításához, így a teherhordó állatok ára az egekbe szökött: míg két évvel ezelőtt még 34-41 eurónak megfelelő nairába került egy szamár, most már 172 euró az ára.
A szamarakat északról, ahol a muzulmán többségű lakosság kevés szamárhúst fogyaszt, délre szállítják, a húsukat (gyakran marhahúsként) értékesítik, a patákból cipőket csinálnak, a csontokból tányérokat. A bőrüket viszont Kínába szállítják, ahol zselatint főznek belőle, melyet a kínai gyógyszergyártók a megfázástól az öregedésig többféle testi probléma enyhítésére ajánlanak. A zselatin szárított tömbökben kerül forgalomba, egy kilogramm akár 330 euróba is kerülhet. A China Daily szerint Kína évente 5000 tonna zselatint gyárt, melyek előállításához körülbelül négymillió szamár bőrére van szükség. A kínai gyógyszeriparnak a termék évente több százmillió dollár bevételt generál.
A dűnékről a homokot zsákokba lapátoló, majd a szamarakkal a célállomásra vitető munkások keresetéből viszont nem telik arra, hogy egy szamár kiesésekor másikat vásároljanak. A harminc éve a homok eladásából élő Abdurrahman Garba szerint a szomszédos országokban, például Nigerben, tilos a szamarak exportja, Szenegálban, Botswanában, Maliban, Burkina Fasóban és Gambiában bizonyos korlátozások vannak érvényben, Zimbabwében nem építenek több vágóhidat, Etiópia pedig le is bontotta a szamarak számára kialakított egyetlen vágóhidat. Kína érdeklődése így Nigéria felé fordul: a szomszédos országokból is ide hozzák a szamarakat, mivel Nigéria egyelőre nem korlátozta sem a levágásukat, sem az exportjukat.
„218 eurót akartak fizetni a legnagyobb szamaramért, de ellenálltam a kísértésnek, mert tudtam, hogy nem tudok helyette másikat szerezni” – mondta Garba. A kereslet növekedése a Donkey Sanctuary nevű állatvédő szervezet szerint nemcsak Afrikban, hanem Ázsiában és Dél-Amerikában is megnövelte a szamárlopások számát. Nigériában a helyzet odáig fajult, hogy a homokkereskedők szerint hamarosan nem marad szamár az országban. A kínai gyógyszeripar korábban komoly szerepet játszott abban, hogy a nigériai elefánt- és orrszarvú-populáció a kihalás szélére került.
