Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A társas vállalkozói jogviszony sok előnnyel járhat, de több olyan kérdést is felvet, amire maguk a vállalkozók sem mindig tudják a választ.
Sok olvasó feltette a kérdés: társas vállalkozónak minősül-e a társaság tagja, ha nem dolgozik a társaságban, és hogyan kell ezeknek az embereknek tb-t fizetniük? Az Adózóna adott bővebb áttekintést a társas vállalkozói jogviszonyokról.
Társas vállalkozási jogviszonynál két csoportot kell elkülöníteni. Az egyik csoportba azok sorolhatók, akiknél önmagában az a tény, hogy társas vállalkozás tagjai, megalapozza a társas vállalkozói jogviszonyt. Ilyen például egy ügyvédi iroda vagy egy oktatói munkaközösség tagja. A másik csoportba azok tartoznak, akiknél a társas vállalkozói jogviszony létrejöttéhez a személyes közreműködés is szükséges.
A nem nyugdíjas társas vállalkozónak 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, aminek az alapja havonta legalább a minimálbér. Ezen kívül 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék is terheli, ennek alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A vállalkozás által fizetendő 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás minimális alapja pedig legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka. Ezeket a tb-terheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el. A kiegészítő tevékenységet folytató esetén viszont a tb-fizetés eltér a fentiektől. A szabályozásról további részleteket az Adózóna cikkében olvashatnak.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?