Kiadta legfrissebb fogyasztóvédelmi jelentését az MNB, és nem mindenki lehet büszke arra, ami abban áll. A vizsgálat ugyanis azt állapította meg:

• Még mindig gyakran megtörténik, hogy a bankok vagy a biztosítók nem hajlandóak megfelelő tájékoztatást adni az ügyfélnek, mielőtt az hitelszerződést kötne.
• A nagy üzletláncok többször is trükköznek bevásárlókártyáikkal.
• Hiába tiltja törvény, hogy termékbemutatón kínáljanak hitelt, több ügynök is megpróbálkozott ezzel.
• A hitelt felvevő magyar háztartások több mint negyede kerülhet könnyedén nagy bajba a törlesztőrészletekkel.
• A 35 évnél fiatalabbak több mint 80 százaléka egész életében soha nem kapott még pénzügyi oktatást.

Sokszor elsunnyognák a bankok a tájékoztatást

A jegybank ellenőrei több hibát is találtak a bankok ügyféltájékoztatásánál. Főleg a lakáshiteleknél vannak bajok, egy 11 bankot érintő vizsgálatban

az MNB valamennyi bank esetében azonosított olyan általános szerződési feltételeket, amelyek egy közérdekű perben esetleg tisztességtelennek minősülhetnek.

Többször is megtörténik, hogy egy jelzáloghitel felvétele előtt az ügyfelek nem kapnak kellő tájékoztatást arról, hogy milyen többletdíjakat számol fel a pénzintézet, vagy épp arról, hogy milyen összegeket lehet előtörleszteni. A lakáshitel-szerződésekhez kapcsolódó biztosítóválasztási szabályok, az indokolatlanul visszavont kamatkedvezmények és a szintén szükségtelenül felszámított többletdíjak is sok problémát okoznak.

A kézizálog-hitelezőknél a teljes hiteldíjmutató és a reprezentatív hitelpélda nem megfelelő feltüntetését, valamint a THM rossz számítását említette az MNB visszatérő hibaként.

Fazekas István

A jegybank 2017-ben a jelzáloghitel-felvételt megelőző jogsértő tájékoztatás miatt 21 pénzügyi intézményre összesen 19 millió, a kézizáloghitelek kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó hiányosságokért 11 intézményre 65,5 millió forint bírságot szabott ki. Emellett az MNB kezdeményezésére 11 bank módosította az általános szerződési feltételeit.

Tavaly a bankokhoz, biztosítókhoz és más pénzpiaci intézményekhez összesen mintegy 365,7 ezer lakossági ügyélpanasz érkezett. Ez azt jelenti, hogy ezer lakossági szerződésre átlagosan 8 panaszt tettek az ügyfelek.

Nem bevásárlókártya, hitelkártya

Különösen nagy a fogyasztóvédelmi kockázat a hitelkártya-szerződéseknél. Az MNB ügyfélszolgálatára beérkezett fogyasztói kérelmek több mint hatoda ilyen szerződésnél talált problémához kapcsolódik.

A bevásárlókártyaként eladott hitelkártyák kapcsán az MNB több célvizsgálatot is indított. A Budapest Hitel- és Fejlesztési Banknál a Tesco Vásárlókártyát, az Oney Magyarország Zrt.-nél pedig az Auchan bevásárlókártyát érintette a vizsgálat. Mindkét esetben megállapították, hogy a bevásárlókártyaként hirdetett termékek valójában hitelkártyatermékek, így viszont nem volt megfelelő a tájékoztatás, amelyet az üzletek adtak.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéssel is sok naiv vásárlót próbálnak becsapni. Pedig 2015 vége óta már tilos is az árubemutatón áruhitelt adni. Ennek ellenére az OTP Bank egy függő ügynöke 16 alkalommal kínált áruhitelt egy ilyen bemutatón, ami miatt a jegybank 12,8 millió forintra büntette a bankot. A Zepter International Ungarn független közvetítőnél is találtak hasonló törvénysértést, de ott csak egymillió forint lett a bírság.

A magyarok negyede sérülékeny

Az MNB megrendelt egy felmérést is, ebből kiderült: a magyar fogyasztók több, mint negyede, egész pontosan 27,4 százaléka sérülékenynek számít a pénzügyi tudatossága, valamint a pénzügyi helyzete alapján.

A hitelt felvevő háztartások 3-8 százaléka túlzottan eladósodottnak számít, ennél azonban nagyobb baj az, hogy 15 százalék pénzügyileg sérülékeny. Ez a megfogalmazás azt jelenti: ha a háztartás pénzügyi helyzetét egy sokk éri, például valaki elveszíti az állását, vagy olyan váratlan kiadása lesz a családnak, amelyre muszáj azonnal költeni, bajba kerülhetnek a törlesztőrészletekkel. Rajtuk kívül van egy olyan csoport is – a hitelt felvevő háztartások 12,3 százaléka –, amely az anyagi helyzete alapján most nem számít ugyan sérülékenynek, de annyira közel esik ennek a határához, és annyira gyenge a pénzügyi tudatossága, hogy könnyen veszélybe kerülhet.

Az MNB egy másik, 35 év alattiakat célzó felmérése során kiderült, hogy

a fiatalok több mint négyötöde semmilyen pénzügyi oktatásban vagy képzésben sem részesült eddigi élete során.

A számokból azonban kiderül az is: minél kevésbé tudatos valaki, annál sérülékenyebb pénzügyileg. Ennek megvan a pozitív oldala is, ahhoz, hogy egy háztartás pénzügyileg stabilabbá váljon, nem feltétlen muszáj több pénzt szerezniük, már az is nagy segítség, ha jobb oktatást kapnak. Nem véletlen, hogy az MNB kiadványa egy teljes fejezeten keresztül foglalkozik a pénzügyi tudatosságra neveléssel.

A „kifeszített pénzügyi helyzetű” háztartások számára a rövid periódusú lakáshitel különösen kockázatos lehet. Ha a kamatszint csak egy kicsivel, 1–3 százalékponttal változik, már az is drasztikusan, mintegy egyharmadával emelheti a törlesztési terheket – derül ki az elemzésből. Az MNB úgy számol: egy ekkora kamatemelésnél a referenciakamatlábhoz kötött szerződések törlesztőrészlete mintegy 10–30 százalékkal is emelkedhet egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel esetén. Ezért a jegybank a változó kamatozású termékek felvételét csak a kamatkockázattal tisztában levő, megfelelő jövedelmi helyzetű adósoknak ajánlja.