A választások előtt Erdogan visszakozott, most azonban nem. Kedden mindenki kamatlábemelést várt, de az elmaradt. Pedig a líra már elveszítette értékének több mint 20%-át az idén. Egyetlen rosszabb pénz van jelenleg a G20 államok között, az argentin peso. De hát az argentinoknak a Nemzetközi Valutaalap adott pénzt, hogy elkerüljék a fejre állást.

Csütörtökön egyetlen nap alatt 1,9%-kal csökkent a török líra értéke. Az ok az, hogy Donald Trump Twitteren megfenyegette NATO szövetségesét. Ha nem engedik szabadon a 2016-ban elfogott amerikai papot, akkor jönnek a szankciók. Andrew Brunson tiszteletest a törökök azzal vádolják, hogy támogatta az Erdogan elleni pancser puccsot 2016-ban. Kémkedés ellene a vád. Másfél évig volt börtönben. A múlt héten házi őrizetbe helyezték, mert az amerikai szenátus olyan törvényt szavazott meg, mely a Világbank hiteleiből kizárja Törökországot, ha továbbra is fogva tartja az amerikai tiszteletest. Trump viszont azt követeli, engedjék szabadon a tiszteletest! Vagy különben ...

Ha a bankok megtudják, hogy Amerika szankciókkal fenyeget egy államot, akkor az önmagában katasztrófát idézhet elő - nyilatkozta a kérdés egyik legjobb szakértője a New York-i Bloomberg hírügynökségnek. Jonathan Schanzer egy think tank alelnöke, aki gyakran ad tanácsot a washingtoni pénzügyminisztériumnak szankciók ügyében. Ha a bankok bepánikolnak, akkor egy olyan törékeny pénzügyi helyzetben levő állam, mint Törökország, nagyon nehéz helyzetbe kerülhet - hangsúlyozza az amerikai szakértő. Erdogan és kormánya pénzügyi csapdában van: nem emelheti a kamatlábat, mert az őket támogató vállalkozói réteg nem ezért szavazott rájuk. Olcsó pénzt és gyors gazdasági fejlődést ígért Erdogan - és ezzel nyert. Csakhogy Erdogan 15 éve van hatalmon és az infláció épp 15 éves csúcson van. A török líra mélyrepülése folytatódik. Annak, aki devizában adósodott el- márpedig ilyenek sokan vannak Törökországban - egyre többet kell törlesztő részletben fizetnie. A 880 milliárd dolláros  török gazdaság, amely Erdogan idején lett igazi hatalom a térségben, most nemcsak a lendületét veszítheti el, de az erejét is.

 A nagy politikai siker- a választások megnyerése és a teljhatalom megszerzése - pillanatok alatt pénzügyi krízisbe válthat át. Akkor pedig Erdogan „szultán” hiába hivatkozik a dicső ottomán múltra, mert a pénzügyi szférában a számok számítanak igazán. A szavaknak is lehet súlya, ha a világ első számú hatalma megfenyeget valakit szankciókkal, akkor ezt a bankárok is véresen komolyan veszik.

De miért fenyegetőzik Trump?

 Az amerikai tiszteletes sorsa nyilvánvalóan csak ürügy. Amerikai szemszögből nézve Erdogan két súlyos hibát követett el: összeveszett Izraellel és fegyvereket vásárolt Oroszországtól. Erdogant nem véletlenül nevezik szultánnak. A török birodalom ura ugyanis egyben kalifa, vagyis vallási vezető is volt. Erdogan a muzulmán világ vezére kíván lenni, és  ebben a minőségében bírálta Trumpot, mert elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Most pedig fasiszta jellegűnek nevezte Izrael új törvényét, mely nemzetállamnak nevezi az országot, ahol az arab immár nem hivatalos nyelv. Netanjahu miniszterelnök válaszul sötét diktátornak titulálta Erdogant.

Ezen kívül Törökország orosz rakétavédelmi rendszert vásárol, mely nem kompatibilis a NATO rendszerével. A törökök vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet orosz és iráni partnereivel. Mindezt Washingtonban komoly gyanakvással kísérik a tábornokok. Akik azt sem nézik jó szemmel, hogy Törökország a Balkánon is nyomul. Jim Mattis hadügyminiszter, aki a szövetséges államok katonai vezetőivel találkozott Zágrábban, nemcsak az oroszok, de a törökök nyomulására is felhívta a figyelmet.

 Erdogan elnök, akinek beiktatására Orbán Viktor miniszterelnök még a fiát is magával vitte, nincsen könnyű helyzetben. Populista politikáját eddig erősítették a gazdasági sikerek. Ha ezek megfogyatkoznak, akkor nagyon gyorsan kiderülhet, Törökország pénzügyileg agyaglábakon áll. Pontosan erre figyelmeztet Trump szankciós fenyegetése. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy Amerika be is akarja dönteni Erdogan rendszerét, hiszen a NATO második legerősebb hadseregéről van szó, melyre nagy szükség lehet még a cseppfolyós közel-keleti helyzetben.