Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Túl engedékenyek a kkv-k a nemfizető ügyfeleikkel, pedig épp a kis- és középvállalkozások reagálnak érzékenyebben a pénzügyi kockázatokra.
Az Intrum Európa idei Európai Fizetési Jelentésében 29 európai országból 9607, köztük 450 magyar céget kérdezett fizetési szokásaikról. A számlák késedelmes teljesítése cégmérettől és tevékenységi területtől függetlenül minden vállalatot érint. Ugyanakkor abban már mutatkozik különbség, hogy mennyire vannak kitéve a nemteljesítésből fakadó következményeknek.
A kutatásban részt vevő magyar kkv-k 73 százalékát kérték már partnereik arra, hogy fogadjanak el a szokásosnál hosszabb fizetési határidőt, a kérésnek 70 százalékuk gondolkodás nélkül eleget is tett. Ezzel szemben a nagyvállalatok lényegesen jobb helyzetben vannak, hiszen a megkérdezettek csupán harmada felé érkezett ilyen jellegű igény, melyet az érintett válaszadók közel 30 százaléka fogadott csak el.
A késedelmes fizetés négy okra vezethető vissza. A legtöbb esetben a partnerek pénzügyi nehézségei állnak a háttérben, ez cégmérettől függetlenül egyformán érinti az egyes vállalkozásokat. Az elhúzódó fizetés mögött álló második leggyakoribb ok az adminisztrációs hiba. Érdemes kiemelni, hogy erre elsősorban a nagyvállalatok partnerei hivatkoznak, közel minden második eset ide vezethető vissza.
A felek közötti viták okozta késedelmes fizetés szintén a nagyvállalatoknál jellemzőbb, az érintett cégek több mint harmadának okoz nehézséget. Ezzel szemben a szándékos fizetési késedelem a kkv-kat érinti inkább: az érintettek közel harmada jelölte meg, hogy partnerei szándékosan nem tettek eleget időben fizetési kötelezettségeinek.
A késői fizetések likviditási kihívásokhoz vezethetnek, mégis, a vállalatok csak kisebb része tesz óvintézkedéseket. A legnépszerűbb megelőző megoldásnak az előre utalás megkövetelése, a kkv-k 36 százaléka él ezzel a megoldással. Professzionális követeléskezelő szolgáltatását pedig csak a kis- és középvállalkozások közel 10 százaléka vesz igénybe, míg a nagyvállalatok közül majd minden ötödik.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.