Az Átlátszó szúrta ki a Magyar Szó hétvégi számában, hogy míg Magyarországon csokkal támogatott ingatlanban nem lehet vállalkozni, addig a Vajdaságban erre van lehetőség.

Az idézett cikkből kiderül, hogy a vajdasági Kovács Katona Ákos a Prosperitati Alapítvány start-up kiírása után alapított fuvarozó vállalkozást, és szintén ennek az alapítványnak a 10 ezer eurós támogatásával vásárolt a faluban saját ingatlant. A cikk szerint a vállalkozás és a lakhely azonos, vagyis a támogatással megvásárolt ingatlanban dolgozhat a fiatal.

Áprilisban írtuk meg, hogy a csokkal támogatott ingatlannál nem megengedett a lakáscéltól eltérő hasznosítás. Az valóban jogos elvárás, hogy ne irodaházat építsenek csokos pénzből, de a szabály nehézséget okozhat az amúgy teljesen tisztességes lakáscélra gyűjtő egyéni vállalkozóknak és sok kisvállalkozónak is. A rendeletek egyértelműek: ha bejegyzik egy vállalkozás székhelyét a támogatott ingatlan címére, az lakáscéltól eltérő hasznosítást jelent.

A gyakorlatban ez kétféleképp okozhat bajt. Ha az ingatlan bővítésére venne fel valaki csokot, és ekkor derül ki, hogy a vállalkozásának a székhelyét is oda jegyezte be, akkor egyszerűen nem kapja meg a támogatást (arról nem is beszélve, hogy ha nem csak csokot, hanem mellé hitelt is felvenne, akkor milyen nehéz a helyzete a hitel elbírálásánál egyéni vállalkozóként). Ennél sokkal kínosabb lehet az, ha lakás vásárlására megkapja az ember a csokot, majd ez után bejegyzi oda a vállalkozását, ekkor ugyanis a csok összegét késedelmi kamattal együtt vissza kell fizetnie.

Igaz, ez a probléma áthidalható, ha valahova máshova jelenti be a vállalkozása székhelyét. A kisvállalkozók ezt nagy trükközés nélkül megtehetik, az egyéni vállalkozók viszont csakis olyan helyre jelentkezhetnek be, amely a saját tulajdonukban áll vagy jogosultak a használatára, például egy bérleti szerződéssel. Azaz, ha valaki bejelenti az egyéni vállalkozását például a szüleihez, jogosult marad a csokra – más kérdés, hogy ez épp a trükközőket támogatja.