A legfontosabb ponton a tao mégiscsak elveszti közpénz jellegét

Hiába minősülnek hivatalosan közpénznek a tao-támogatások, az azokból megvalósuló beruházásokra nem kell közbeszerzést kiírni, a forrásokat bezsebelő egyesületek, alapítványok bármiféle verseny nélkül adhatják oda a pénzt annak, akinek akarják. Így történt ez Felcsúton is, ahol újabb csodaépületet adtak át tavaly. 12,5 milliárd forintból húzták fel azt a sportkomplexumot, ami még pont hiányozhatott az 1800 fős településről, ahol addig csak egy 3500 fős stadion, több focipálya, egy kisvasút, valamint egy Makovecz-stílusú, több mint 3 milliárd forintba kerülő kazánház árválkodott.

Orbán Viktor a Pancho Aréna megnyitó ünnepségén

Stiller Ákos

A Transparency International Magyarország (TI) tavaly év végén írt levelet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, miután az Átlátszó kiszúrta, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. úgy nyerhette el az Orbán Viktor alapította és Mészáros Lőrinc elnökölte Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a komplexum megépítésére vonatkozó munkát, hogy nem írtak ki közbeszerzést. Holott az építmény jórészt társaságiadó-támogatásból valósult meg, amelyről viszont a Kúria már 2017-ben kimondta, hogy közpénz.

A tao-rendszer lényege, hogy a nyereséges vállalatok társasági adójuk meghatározott részét például sportkluboknak, egyesületeknek, alapítványoknak ajánlhatják fel. Bár a pénz így nem folyik keresztül a központi költségvetésen, mégis közpénznek minősül, hiszen be nem fizetett adóról van szó: az állam költségvetési bevételről mond le, amikor a dotációt engedélyezi.

A támogatás közpénz jellege, illetve a 12,5 milliárdos érték indokolta volna, hogy a felcsúti munkára nyilvános tendert írjanak ki, ezáltal a kivitelező olyan pályázaton juthatott volna hozzá a megbízáshoz, amelyen bárki részt vehet, és amelynek alakulását az adófizető állampolgárok is figyelemmel kísérhetik. A FUNA viszont versenyeztetés nélkül adta oda Mészáros gyerekeinek a busás haszonnal kecsegtető szerződést. Az már csak hab a tortán, hogy az alapítvány elnöke maga az apuka, Mészáros Lőrinc.

De nemcsak ennél a projektnél játszhatták el ezt: a Fejér B.Á.L. Zrt. autói ott forgolódtak a kazánház építésénél is, melyre az alapítvány 2,5 milliárd forintnyi taót kapott. Közbeszerzés akkor sem volt. A TI mindezek miatt arra kérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, vizsgálja meg, hogy a FUNA nem sértett-e törvényt. Időközben a civil szervezet megkapta a választ, az eredményt pedig a HVG-nek árulta el először.

„Ha egy adott beruházást vagy szerződést legalább 50 százalékban támogat közvetlenül az állam, akkor közbeszerzést kell kiírni. Mivel azonban a taót nem közvetlenül az állami szervek nyújtják, hanem a cégek, a kormány álláspontja szerint ilyen esetekben nem kötelező a nyilvános tender” – foglalja össze a kormány álláspontját Nagy Gabriella, a Transparency International szakértője. Hozzáteszi: bár a jogszabály szövegéből valóban ez következik, sőt ugyanez az EU-s irányelvekből is levezethető, a helyzet megérne egy uniós vizsgálatot. Amikor ugyanis az irányelveket megfogalmazták, nem gondoltak arra, hogy valaki szándékosan fogja megkerülni a szabályokat azzal, hogy közvetetten támogat projekteket közpénzzel. Jelenleg mindenesetre jogilag nem lehet belekötni abba, ha bármelyik, taót felhasználó egyesület egyenesen a főnök gyerekeinek vagy akár a saját cégének adja azokat a milliárdokat, amelyek egyébként a költségvetést is gazdagíthatnák.

„A közbeszerzés – egy ideális világban – a közpénz lehető leghatékonyabb elköltésének eszköze lenne. Arra való, hogy ne automatikusan egy haveri cégtől szerezzenek be valamit, hogy legyen verseny, amelyen mindenki azonos feltételekkel indulhat. Ha nincs verseny, az az innovációt öli meg, hiszen egy idő után csak olyan cégek maradnak a piacon, amelyeknek nem kell fejlesztéssel vesződniük, mivel e nélkül is ellátják őket megbízásokkal”

– véli Nagy Gabriella.

HVG

Könnyen bezsebelhető milliárdokból pedig nincs hiány. A minap írta meg a 24.hu, hogy már több mint 658 milliárd forintot áldoztak a cégek a látványcsapatsportágak támogatására a tao-rendszeren keresztül. Focira több mint 200 milliárd jutott, a rendszer legnagyobb nyertese pedig éppen a FUNA, amely majdnem 25 milliárd forintnyi ilyen támogatásban részesült. Külön pikáns, hogy az alapítványnak a 444 információi szerint a Fejér B.Á.L. Zrt. is adott pénzt, ráadásul 2018-ban is, vagyis – leegyszerűsítve – a cég a sportcsarnokos megbízással visszakaphatta a be sem fizetett adóját. Azt egyelőre nem tudni, mennyire ment jól a Mészáros gyerekek vállalkozásának tavaly (amelybe egyébként az idén maga Mészáros Lőrinc is beszállt), azt viszont igen, hogy milyen eredményeket produkált korábban. A vállalat 2015-ben alakult, ebben az évben rögtön 65 millió forint volt a nyeresége, 2016-ban 320 millió, majd 2017-ben már közel 800 millió forint. Nem rossz ez egy éppen induló vállalkozástól.

HVG

A FUNA-nak persze nem csak a Fejér B.Á.L. küldött taót, így tett több állami cég is. A 444 korábbi listájából kiderül, hogy a Felcsútra utalók között volt egyebek mellett az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., a Mol és egy leányvállalata, a magáncégek közül pedig az MKB Bank, Szíjj László Duna Aszfaltja, Orbán Viktor apjának bányacége, a Dolomit, Tiborcz István korábbi társasága, az Elios, valamint Tiborcz egykori üzlettársának, Paár Attilának a vállalkozása, a West Hungária Bau is.

Bár tavaly egy röpke pillanatig úgy tűnhetett, csillapodik a tao-őrület, ez mégsem így lett. Első körben a kormány valóban úgy döntött, hogy évi 50 milliárd forintban maximálja az ily módon felhasználható összegeket, de az erre vonatkozó határozatot gyorsan módosították, és a keret végül ennek a két és félszerese lett.

OROSZI BABETT