Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A francia–libanoni–brazil állampolgár menedzser 130 napot töltött börtönben, majd hollywoodi filmekre emlékeztető körülmények között tért vissza ősei földjére, Libanonba. Szerdán Bejrútban sajtótájékoztatón mondta el a véleményét a perről, melynek a dátumát sem tűzték ki Japánban. Közben a japán hatóságok az Interpolhoz fordultak Carlos Ghosn ügyében, és elfogatóparancsot adtak ki a feleség, Carole Ghosn ellen is.
"Szeretem Japánt, ahol 17 évig szolgáltam a Nissant, mely a csőd közelében volt, amikor átvettem. Ellenben amikor távoztam a főnöki posztról, akkor 20 milliárd dollár volt a cég kasszájában. Barack Obama elnök tanácsadója felajánlotta nekem, hogy legyek a General Motors vezérigazgatója. Nemet mondtam neki, mert a kapitány nem hagyja el a hajót, ha az bajban van. Kétszeres fizetést ajánlottak. Ma már bánom, hogy nem fogadtam el az amerikaiak ajánlatát" – fejtegette Bejrútban Carlos Ghosn.
A világ legnagyobb autós cégét akarta létrehozni
A szakember először a Renault–Nissan-házasságot hozta össze. Majd ehhez harmadikként csatlakozott a japán Mitsubishi is. Carlos Ghosn épp azért mondott le 17 év után a Nissan főnöki posztjáról, mert a Mitsubishi sorsán próbált változtatni, és egyszerre két japán cég élén nem állhatott ugyanaz az ember.
Csakhogy a három óriás nem volt elég: Carlos Ghosn a világ legnagyobb konglomerátumát akarta. Ezért tárgyalt az amerikai Chrysler igazgató tanácsával és John Elkannal, a FIAT főnökével. Nemrég létre is jött a Chrysler–FIAT-házasság, de arról már szó sem esik, hogy csatlakoznának a Renault–Nissan–Mitsubishi-szövetséghez, amely maga is rossz bőrben van. A japánok ugyanis elveszítették a bizalmukat a Renault-ban.
De miért?
Legfőképp azért, mert a japánok egyenjogúságot akartak a hármas szövetségben. Ezt Carlos Ghosn meg is próbálta elérni, de a francia állam, mely maga is részvényes a Renault-ban, megakadályozta ezt. Ezután Tokióban megindult az offenzíva Carlos Ghosn ellen. Legalábbis az érintett úgy érzi, hogy ez állhatott a háttérben, amikor előzetesbe került.
„A Nissan ellenem fordult” – Carlos Ghosn ezzel arra célzott, hogy ők indították be a japán igazságszolgáltatás gépezetét, mely általában igen kedvezőtlen a gyanúsítottra nézve. A távol-keleti szigetország jogrendje ugyanis óriási hatalmat ad az ügyészeknek: ha elrendelik a vizsgálatot valaki ellen, akkor a gyanúsított eleve nehéz helyzetbe kerül. "Az igazságszolgáltatásnak nincsen más célja, minthogy rávegye az előzetesbe került gyanúsítottat a feltáró vallomásra" – vélte Carlos Ghosn, aki a börtönkörülményeket is ecsetelte: az állandóan égő villanyt, a magánzárkát és azt, hogy hónapokra elzárták a feleségétől. A most már Libanonban tartózkodó szakember ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az átlagemberek Japánban barátságosan üdvözölték az utcán, és elnézést kértek a bebörtönzésért.
Carlos Ghosn azt is hangsúlyozta sajtóértekezletén, hogy a japán elit akciója visszafelé sült el. A botrány hátrányosan érintette nemcsak a Nissant, de a Mitsubishit és a Renault is. "A Nissan értéke ma 10 milliárd dollárral kisebb, mint 2018 szeptemberében, amikor letartóztattak. A Renault sem áll jobban: 5 milliárd euróval ér kevesebbet, mint a letartóztatásom idején" – mondta Ghosn Bejrútban.
