A kormány új törvényjavaslatot nyújtott be a hulladékgazdálkodás átalakítására, amelynek az egyik legfontosabb eleme, hogy koncessziót írnak ki a hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és kereskedelmére. Így erre egyetlen szervezet lenne jogosult az egész országban, amelynek a szemétkezelésben eddig résztvevő cégek csak alvállalkozói lehetnének. Jóllehet a hulladékkezelés évek óta veszteséges vállalkozásnak tűnt, különösen azóta, hogy az állami kukaholding vette kézbe a szervezést, az új törvény elég sok forrást irányít át a majdani koncesszorhoz ahhoz, hogy ne legyen rossz üzlet a jog elnyerése.

A Mol elnöke, Hernádi Zsolt pedig éppen akkor nyilatkozott a vállalat új piackereséséről, amikor ez a törvénytervezet megjelent.

Ezért megkérdeztük a Mol-tól, hogy valóban indulna-e a koncesszióért, amely gyakorlatilag ugyanolyan konstrukció, mint a trafikok tulajdonviszonyait átrendező dohánykereskedelmi koncesszió vagy a kaszinók üzemeltetésére kiírt koncesszió, és amelyek mind milliárdos haszonnal járnak az új koncesszoroknak.

Az olajipari cég azt válaszolta, hogy vizsgálja a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot. Hogy nincs ellenére a jogszabály, azt azzal fejezte ki, hogy támogatja az uniós törekvéseket az újrafeldolgozásából származó anyagok felhasználásának bővítésére, és a kormánnyal is egyetért, hogy hatékonyabbá kellene tenni a hulladékgazdálkodás rendszerét.

Ráadásul a Mol-nak megvan a tudása is ehhez, legalábbis a válasz következő mondatai ezt igyekeznek alátámasztani. Eszerint a Mol jelenleg 100–120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, és emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, illetve belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is.

Ha még mindig kétséges lenne, hogy a Mol nem zárkózik el a nyereségesnek ígérkező hulladékos koncesszió megpályázásától, akkor a cég azt is jelezte a HVG érdeklődésére, hogy övé az egyik legnagyobb hulladékgazdálkodási rendszer Magyarországon, és folyamatosan keresi a bővítési lehetőségeket.

A tervezett új hulladékgazdálkodási rendszer 1990 óta az egyik legnagyobb ívű központosítás, és egyben az önkormányzati jogkörök és vagyonok elvételével is járhat.

Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után úgy fogalmazott: „bár az önkormányzatok meg tudnák csinálni jól és olcsón a közfeladatokat, nekik nem hagyják, mivel azonban a saját maguk által összetákolt állami cégek képtelennek bizonyultak erre, inkább eladják az egészet, mindennek az árát persze végül az emberek fizetik meg”.