Hiába szabadul a napilapoktól a Magyar Posta, a problémáit ez nem oldja meg
A Magyar Posta nehéz gazdasági helyzetben van, amit a napilapok és a szóróanyagok terjesztésének leállítása is bizonyít. Nemhogy béremelésnek, még a bértárgyalásoknak sincs se hírük, se hamvuk. A magas munkanélküliség miatt a cégvezetés és a kormány erős alkupozícióban vannak.
Két tevékenységét is leállítja a Magyar Posta gazdasági okokra hivatkozva. Július 1-től megszünteti a napilapok kézbesítését. A továbbiakban a lapok kiadóinak kell eljuttatniuk a nyomtatott újságot az előfizetőkhöz, ami várhatóan pluszköltségeket jelent számukra.
Öt évvel ezelőtt a Magyar Posta már korlátozta a lapok kézbesítését, 2016-ban 19 településen szüntette meg a reggeli lapkézbesítést, vagyis az előfizetők a normál kézbesítéskor kapják meg a friss újságot, jellemzően délig, de legkésőbb délután négyig. Tavaly pedig úgy döntöttek, hogy a napilapok szombati lapszámait az ország bizonyos pontjain csak a következő munkanapon, vagyis többnyire hétfőn kézbesítik.
Szintén júliustól nem szállít ki a Magyar Posta címzetlen reklámkiadványokat, azaz a kereskedelmi, az ingyenes sajtótermék és a politikai reklámkiadványok terjesztésével is leállnak – jelentette be a cég. A közlemény szerint a Magyar Posta részesedése ezen a piacon nagyjából 25 százalékos. A kézbesített kiadványok száma tavaly egyharmaddal volt kevesebb, mint 2019-ben, a nyomott árak miatt pedig a tevékenységhez kapcsolódó költségek rendre meghaladták a bevételt.
A hetilapokat kiviszi a Posta
Adja magát a kérdés, hogy gazdaságossági szempontok mentén további szolgáltatások leállítását is tervezik-e – például a hetilapok, magazinok kihordását.
A heti- és havilapok, színes újságok kézbesítését a Posta nem kívánja kivezetni a szolgáltatásaiból, erről jelenleg gondolkodás sincs
– közölte a cég a hvg.hu-val.
A Posta által kezelt országos napilapok előfizetőinek száma az elmúlt 5 évben több mint 60 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a tevékenységhez kapcsolódó költségek nem csökkentek. Mivel a cég ezt a tevékenységet nem közszolgáltatás keretében végzi, hanem üzleti tevékenységként, így a döntést is egyértelműen gazdaságossági szempontok alapján hozta meg – magyarázzák a szolgáltatás leállítását.
„A döntésről a kiadókat már tavaly ősszel értesítettük. Egyenként tárgyaltunk mindegyik érintettel. A kiadókkal egyetértésben zajlik az előfizetők értesítése is. Úgy gondoljuk, hogy a kiadók számára rendelkezésre álló több hónap elégséges lesz arra, hogy megszervezzék a lapok eljuttatását, illetve kézbesítését az előfizetők számára” – állítja a Posta.
Már 2020-ban nagyon nehezen jutottak dűlőre
Az biztos, hogy a Posta gazdálkodását illetően nehéz helyzetben van. A hagyományos papírlevélnek leáldozott, nemhogy a fiatalabb, de a középkorú emberek számára a levél ma már elsősorban az e-mailt jelenti. Legalábbis magánéleti szinten, a hivatalos ügyintézésben még mindig megkerülhetetlenek a borítékok. De ahogy egyre jobban elterjed az elektronikus ügyintézés és fizetés, lassan a hivatalos levelek kora is véget ér. Beszámolójában a Posta is a levéltermékek folyamatos forgalomcsökkenéséről beszél, amit az áremelés sem tudott ellensúlyozni. Ellensúlyozza viszont a logisztikai szektor bővülése, „mind a kiscsomagok, mind a fuvarozás és a raklapos szállítás területén is dinamikus volt a forgalomemelkedés”. Illetve az is, hogy hiába liberalizált a piac, a Magyar Posta marad az egyetemes szolgáltató:
Nincs jobb, úgyhogy hosszabbít az állam a Magyar Postával
Év végén jár le az egyetemes postai szolgáltatói szerződést, amit megint csak a Magyar Posta Zrt.-vel kötnek újra.
2020-ban a bértárgyalások szokatlanul sokáig, a nyár közepéig húzódtak, a dolgozók már kilátásba helyezték a sztrájkot. A szakszervezetek 10 százalékos, általános béremelést követeltek, ehhez képest a cégvezetés első körben bruttó 100-140 ezer forint közötti egyszeri juttatást ajánlott, s erről az álláspontról sokáig egyáltalán nem volt hajlandó elmozdulni. Végül sikerült megállapodni 8 százalékos emelésben.
A cégvezetés az üres zsebére mutogatott, a kormány pedig, amely (lévén a Posta állami cég) pluszfinanszírozást nyújthatott volna, Brüsszelre. Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már márciusban levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az egyetemes postai szolgáltatók (vagyis Magyarországon a Magyar Posta) ne csak egyedi eljárás keretében kaphassanak 15 millió eurót (bő 5 milliárd forintot) meghaladó állami támogatást. Az unió alapvetően csak kivételes esetekben engedi a vállalkozások állami támogatását, mivel az torzítja a versenyt. Ugyanakkor az EU elismeri, hogy az egyetemes postai szolgáltatásra szükség van, sőt előírja, hogy az állampolgároknak „megfizethető” áron kell hozzáférniük. A bizottság már több tagállamnak szemrebbenés nélkül rábólintott a magasabb támogatás kifizetésére.
A magyar kormány brüsszelezése nyomán pedig közleményben tudatta, hogy a kormánynak csak be kellene jelentenie, hogy a normál limitet meghaladó támogatást akar adni a Postának.
Az idei bértárgyalás még a láthatáron sincs
A helyzet 2021-re sem lett jobb. Érthető és elfogadható, hogy a Posta leállítja a napilapok és a szóróanyagok terjesztését, ezek veszteséges tevékenységek – mondja a hvg.hu-nak Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) elnöke.
A szakszervezeti vezető szerint
a kézbesítőknél és általában véve a Postánál nem jó a helyzet, a dolgozók már nagyon várják, hogy elkezdődjön az idei bértárgyalás, és a munkáltató megtegye ajánlatát. A szakszervezetek 10 százalékos emelést követelnek,
a cégvezetésnek azonban egyelőre még engedélye sincs Mager Andrea állami vagyonért felelős minisztertől a tárgyalások elkezdésére. Fónagy János államtitkár ígéretet tett rá, hogy a – járványra tekintettel – videokonferencia keretében a kormány összehívja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, hogy elkezdődhessen a párbeszéd az állami szektor idei béremeléséről, ez azonban nem történt meg.
És miközben a bértárgyalás még a láthatáron sincs, az árak emelkednek, a boltban többet kell fizetni, így természetes, hogy a kollégák elégedetlenek – hangsúlyozza Ádám István. A járvány miatt nagyobb a munkanélküliség és a bizonytalanság, így természetesen a Postánál is csökkent a fluktuáció. Az általános munkaerőpiaci helyzet azonban nem jelenti, hogy a postai szolgáltatás színvonalának fenntartásához ne lenne szükség egy értékelhető mértékű béremelésre a cégnél.
Szükség van jó postásokra
A Posta a bértárgyalásokról a „megállapodásig nem nyilatkozik” – közölték a hvg.hu-val. A Posta is megerősíti azt, hogy a „kézbesítői munkakörökben a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a munkaerőhiány 2020-ban”, azt tapasztalják, hogy
a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a munkavállalói állomány stabilitása nőtt.
A járvány és a gazdasági válság miatt a bértárgyalások egész biztosan nem lesznek egyszerűek – a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, a cégvezetés (illetve a kormány) helyzete erősebb. Ha úgy tetszik, megszorítást hajthatnak végre, vagy legalábbis nem kell felzárkóztatniuk a sok területen erősen lemaradt postai béreket.
Ami egész biztosan nem tesz jót a szolgáltatás minőségének, és persze a postai dolgozók munkakörülményeinek sem. Elég sok lakossági panaszt lehet hallani arról, hogy a kézbesítők rendszeresen nem dobnak be küldeményeket – ami azért tud különösen kellemetlen lenni, mert 2021-ben a postán érkező küldemény jó eséllyel nem egy képeslap a nagymamától (hiszen már ő is Facebookot használ), hanem valamilyen hivatalos levél. És akkor a csak értesítőként megérkező, a gyakorlatban csak a postahivatalban átvehető csomagokról nem beszéltünk.
A másik oldalon a hvg.hu-nak nyilatkozó postások enyhén szólva nem ideális munkakörülményekről számolnak be.
A cég a hatékonyságnövelésre hivatkozva több területen (nem országosan, legalábbis még) megszüntette azt a rendszert, hogy egy postás fixen egy körzetet lát el.
A küldeményeket típusuk szerint külön-külön kézbesítők viszik, viszont egy-egy kézbesítő több körzetbe is. Így azonban egyrészt többet kell menniük, másrészt nem biztos, hogy megvan az a helyismeretük, ami a fix postásoknak. Akik (különösen a régi motorosok) lényegében minden lakót névről, minden postaládát színről ismernek a körzetükben.
És persze a Posta vezetése (illetve a kormány) apellálhat arra, hogy a relatíve magas munkanélküliség mellett úgyis lesz ember, azonban azért nem mindegy, ki, mennyire elhivatottan és sietve viszi ki a küldeményeket. Amelyek, mint már említettük, jelentős részben hivatalos levelek.
A Posta szerint az egyes településeken a kézbesítőjárások nagyságát számos szempont alapján (pl. címhelyek távolsága, domborzati viszonyok, küldeménymennyiség) alakítják ki, és a járások nagysága az említett szempontok alapján változhat, figyelembe véve a kézbesítői leterheltséget. A kézbesítőjárások alakulását és a kézbesítők leterheltségét a napilapok kézbesítésének megszüntetése nem, vagy csak igen csekély mértékben érinti – állítja a cég.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
