Az élelmiszeripar előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy az önköltség növekedését beépítse az értékesítési árba – idézte az Agrokép Éder Tamást, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnökét.

A legnagyobb nehézséget az jelenti a pékségeknek, hogy az áremelési kísérletekkel szemben az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok általában erősen ellenállnak, a beszállítók pedig csak hónapokon át tartó tárgyalások után tudják érvényesíteni költségeik emelkedését.

A NAK elnöke szerint

most azonban nem normál időszak van, itt most minden nap számít. Mindannyiunk felelőssége, hogy fennmarad-e az élelmiszer-ellátás biztonsága. Hiszen ha az élelmiszer-iparos nem tudja megvenni a termelőtől az alapanyagot, akkor az utóbbi eladja annak, aki megfizeti a megemelkedett költségeit, azaz a külföldi vevőnek, ezért az alapanyag „kicsúszhat” Magyarországról.

Éder Tamás szerint a magasabb árak miatt biztosan csökken, és át is alakul majd a fogyasztás: míg a prémiumtermékek fogyasztói köre fizetőképes maradhat, „középről” az alsó kategóriába vándorolhatnak, és az olcsóbb termékeket kereshetik. A gyártók ehhez gyengébb minőségű termékeket kínálnak, és megjelennek a helyettesítő termékek, az imitátumok. Az import is nőhet, de ennek most a gyenge forintárfolyam gátat szab.

Az országban működő körülbelül 900 pékségből – amelyek 15-20 ezer dolgozót foglalkoztatnak – 400-500 a következő időszakban bezárhat, vagy felvásárolják őket nagyobb piaci szereplők

– nyilatkozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az Agroképnek.

Ennek oka, hogy az iparági szereplők jövedelmezősége annyira lecsökkent, hogy stabilabb sütőipari vállalkozások is kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.

A fehér kenyér egy kilogrammjára jutó ráfordítások például a 2019-es 199,2 forintról tavaly novemberre 245,06, az idei első negyedévre pedig 282,26 forintra nőttek.