"A június elején tervezett júliusi és augusztusi járatok 5 százalékát töröltük" – mondta a 24.hu-nak Robert Carey, a Wizz Air elnöke. "Június elején azt terveztük, hogy az utolsó, 2019-es békeév kapacitásának 135 százalékán üzemelünk ezen a nyáron, a menetrendünk megváltoztatása miatt ez az arány most 130-131 százalék" – tette hozzá. A lépésre az egész világon tapasztalható késések, illetve járattörlések miatt volt szükség, ami nagyrészt a földi kiszolgálószemélyzet hiányából fakad.

Carey feltette a kérdést: Ha a Wizz Air a koronavírusjárvány előtti év kapacitásának a 90 százalékát tudja nyújtani, akkor „a légiirányítás kapacitása miért nincs legalább 2019-es szinten? A 2019-es kapacitásuk mellett is gondjaik voltak akkoriban, miközben azóta három évük lett volna a képzésekre. A poggyászkezelők tudták, hogy egyszer visszaállunk, a biztonságiak is tudták – mindenki tudta, mégis mindenkit teljesen váratlanul ért a nyár” – mondta.

A konkurens Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary a kivetett extraprofitadóra reagálva a hvg.hu-nak nyilatkozva leidiótázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, és egy könyvet ajánlott neki, a Közgazdaságtan tökfejeknek címűt. A Wizz Air elnöke nem ajánlott könyvet a miniszternek, de azt elmondta, hogy az egész koncepciót nehéz elhinni. Szerinte az extraprofit szó azt feltételezi, hogy nemcsak extraprofitja van valakinek, hanem profitja is. És iparági szinten még egyáltalán nem tartunk itt – mondta.

Úgy fogalmazott, nem tud olyan iparági szereplőről, aki legalább 2019-es szinten lenne nyereséges. Ez azt jelenti szerinte, hogy nekik kell rendbe tenniük az egyenletet, és amikor az üzemanyagár felmegy, azt a költséget át kell hárítaniuk az utasra.

„És persze, mi aztán különösen igyekszünk maximalizálni a hatékonyságunkat, hogy a lehető legalacsonyabb jegyárakat ajánlhassuk, de most amiatt is emelnünk kell a jegyárakat, hogy ezt az adót kigazdálkodjuk” – tette hozzá.