A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Velük találkozik legkevésbé a reptéri utas, mégis kulcsfontosságú a szerepük a repülésbiztonságban és a menetrend betartásában. A hvg360 az európai légi közlekedési káosz árnyékában eddig több tucat pilótával és légiutas-kísérővel interjúzott, hogy megtudjuk, hogyan élik mindennapjaikat, és hogyan látják ma a szakmát. Sorozatunk harmadik, egyben befejező részében földi kiszolgálók mesélnek arról, mennyit lehet keresni egy reptéren, mi az, amit eltitkolnak az utasok elől, és hogyan látják a mostani európai légi közlekedési káoszt.
Amikor valaki a légi közlekedésben szeretne dolgozni, a leggyakrabban a pilóták, vagy a légiutas-kísérők csillogónak tűnő életére gondol. Hogy ezek a munkakörök a valóságban mennyire csillogóak, arról persze már lehetne vitatkozni, a hvg360 sorozatában több pilóta és légiutas-kísérő is mesélt a mindennapjairól – a fizetéstől egészen a magánéletükig.
Arra már kevesebben gondolnak, hogy a járatok személyzetén kívül minden repülőtéren több százan, vagy akár több ezren dolgoznak azért, hogy a lehető legkevesebb fennakadással, biztonságban eljussunk a célállomásunkra. A földi kiszolgáló személyzet életét ennek ellenére nem lengi körül misztikum – pedig nélkülük egészen biztosan nem létezne kereskedelmi repülés.
A viszonylagos ismeretlenség egyik oka, hogy a repülőtereken a kiszolgáló személyzet nagy részével nem is találkoznak az utasok, másokat pedig csak annyi időre lehet látni, amíg elvégzik a biztonsági átvilágítást, vagy felengedik az embereket a gépre. A légikikötőkben emellett rengeteg olyan pozícióban dolgoznak munkavállalók, melyek nem kötődnek szorosan a repüléshez, ilyenek a takarítók, az eladók, vagy akár az egészségügyi személyzet.
Az érkező és induló repülőgépekért elsősorban a földi kiszolgálók felelnek, ami szerteágazó feladat – a teljesség igénye nélkül beletartozik a csomagrakodás, a biztonsági átvilágítás, a check-in, a gépek takarítása, az üzemanyag-utántöltés, a catering (vagyis az étel és ital feljuttatása a gépre), a jégtelenítés vagy akár a karbantartás is.
Abban mindegyikük pozíciója megegyezik, hogy felelősséggel jár, ehhez azonban viszonylag alacsony fizetések és – hasonlóan a pilótákhoz és a légiutas-kísérőkhöz – kifejezetten hektikus beosztás tartozik. A földi kiszolgálóknak ráadásul sok esetben a munkakörülményei sem ideálisak, hiszen kánikulában, szakadó esőben vagy téli mínuszokban egyaránt helyt kell állniuk, és a fizikai igénybevétel is jelentős.
Levizelt lépcső, rágyújtó utas
A földi kiszolgálók munkakörülményei az utóbbi években – elsősorban a koronavírus-járvány következményeként – sokat romlottak. Mint ahogy a hvg.hu is megírta, a Covid okozta korlátozások miatt rengeteg légitársaság és repülőtér küldte a dolgozóit szabadságra, vagy csökkentette a fizetésüket, ezért sokan inkább felmondtak, és máshol vállaltak munkát – majd soha nem jöttek vissza. A korlátozások feloldása után a repülőterek forgalma szinte egyik napról a másikra állt vissza a korábbi szintre, miközben a földi kiszolgáló személyzet száma néhány helyen 60 százalékkal is csökkent.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.