A söripart ugyanazok a költséghatások érték, mint az élelmiszeripar egyéb ágazatait: a sör árának emelkedéséhez hozzájárult az agrár alapanyagok áremelkedése, az infláció, a munkabérköltségek emelkedése, és az is, hogy a sörgyártás kifejezetten energiaigényes – monda el Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója, aki hozzátette: emiatt még jobban odafigyelnek a sörgyártók a hatékonyság javítására és a költségmenedzsmentre. Hiszen, szerinte a magyar söripar jövedelmezősége már így is elmarad attól, amit a tulajdonosok várnak tőle:

2022-ben nominálisan ugyanannyi profitot termeltek, mint egy évvel korábban.

Békefi Gábor elmondta, annak, hogy a sör ára jobban emelkedett más alkoholok árához képest, egyrészt az az oka, hogy az égetett szeszeknél az energia és input költségek aránya a fogyasztói árhoz képest alacsonyabb, mint a söriparban, így a szeszes italt gyártó cégek kisebb költségnyomás alatt termeltek az elmúlt évben.

A drasztikus drágulás másik oka a söripar árazási modellje: „az ipar szereplői rendszeresen az év elején emelik meg az árat a kereskedelmi partnereik felé, ami aztán egy évig kitart stabilan. Azonban, tavaly a januári áremelés nem tartott ki az év végéig, mert az év eleji áremelés után hamar beütött az orosz-ukrán konfliktus,

így 2022-ben négyszer kellett árat emelni, hogy lépést tudjanak tartani az inputárak drámai áremelkedésével.”

Ezután, a sörgyártók még decemberben is úgy látták, hogy az alapanyagok ára dinamikusan tovább fog emelkedni, így idén januárban arra számítva emeltek árat, hogy az egész évben kihúzhatja, így további drágulásra idén már nem számíthatunk.

Szemerey Zoltán, a Pécsi Sörfőzde Zrt. igazgatósági elnöke hozzátette, például az energiaárak kiszámíthatatlan váltakozása miatt nehéz tervezni. Ráadásul, míg a költségemelkedés egy része idővel lecsenghet, más költségek, például a béremelkedés várhatóan tartósan fennmarad.

A gyártási és kereskedelmi költségek növekedése ellenére Nikos Zois, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója szerint a sörgyártók még így is a lehető legkisebb mértékben növelték az árakat, hiszen a céljuk az,

hogy a sör versenyképes maradjon más alkoholokkal szemben.

Marcin Burdach, a Carlsberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt is kiemelte, hogy az intézkedések egyik sörgyártó esetében sem mehetnek a minőség rovására, így az alapanyagok, a sörfőzők szakmai tudása továbbra is meghatározóak a gyártásban.

Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár Kft. ügyvezető és kereskedelmi igazgatója hozzátette, hogy a sörpiac a 2021-es évvel összehasonlítva tavaly még így is 3%-kal növekedett: „az a tendencia, hogy több közép és prémium kategóriájú sört fogyasztanak az emberek, így a magasabb árú, közép és prémium kategóriás termékeket keresik.” A hazánkban gyártott sör mennyisége is nő: 2022-ben a termelés meghaladta az öt és fél millió hektolitert.

A jövőbe tekintve Vuleta Zsolt, elmondta, hogy fejlesztésekkel segítik a hatékonyságnövelést. Emellett a betétdíj rendszer is kihívásokat jelent majd, hiszen átrendezheti a magyar piacot. Ugyanis hazánkban nagyon magas, 70%-os az eladott alumínium dobozok részaránya, erre pedig betétdíj kerül a jövőben, ami a használt csomagolások átgondolására késztetheti a gyártókat. Békefi Gábor hozzátette, hogy komoly feszültséget okoz az, hogy a 2024-es visszaváltási rendszer elindulásáig csupán pár hónap áll rendelkezésre az átállásra, és még mindig nincs egy végleges törvényi szabályozás kihirdetve.