Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az amerikai kiskereskedelmi lánc, a Wal-Mart a világelső tizedik éve a globális listán, miután tavaly 611 milliárd dolláros forgalmat ért el. Jövőre már lehet, hogy új aranyérmes lesz, mert az Aramco tavaly 51 százalékkal növelte forgalmát, és nagyon megközelítette az első helyezettet: tavalyi forgalma 604 milliárd dollárra nőtt elsősorban az energiaválság és az ukrajnai háború következtében. A profitja is világbajnoki: 159 milliárd dollár. Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd-Arábia ura tudja, hogy a jövő nem az olajé, ezért hatalmas pénzeket fektet a diverzifikálásba, jelentős részben a zöld átmenet finanszírozásába.
A képzeletbeli dobogó legalsó fokára a kínai State Grid nevű állami energiaóriás került be 530 milliárd dolláros bevétellel, őt követi az Amazon (514 milliárd dollár), a China National Petroleum (483,1 milliárd dollár), az úgyancsak kínai, olajiparban működő Sinopec Group (471,2 milliárd dollár), az ExxonMobil (413,7 milliárd dollár), az Apple (394,3 milliárd dollár), a Shell (386,2 milliárd dollár), de befért a top10-be az amerikai UnitedHealth Group (324.2 milliárd dollár) is.
A mesterséges intelligencia is alaposan átírhatja a listát a közeli jövőben: jó példa erre a Google esete. Az informatikai óriás, amely a 17-ik a Fortune listáján, időben észrevette, hogy a mesterséges intelligencia a következő nagy dobás, ezért mindenkinél többet költött a kutatásra és fejlesztésre. Pechére a konkurencia futott be: az Open AI, mely kifejlesztette a ChatGPT-t a Microsofttal kötött üzletet. A Google-nak vele kell megküzdenie, és a Microsoft nem akármilyen ellenfél, bár csak a 30-ik helyen szerepel a Fortune listáján. A mesterséges intelligencia minden informatikai óriásnak nagy kihívást jelent, mert felforgathatja az egész piacot, ahol jelenleg remekül keresnek. Saját felfedezésük hozhatja őket bajba – figyelmeztet a Fortune.
A legtöbb cég "kínai" a Fortune 500 listán
Ezzel már a pekingi China Daily büszkélkedik. Látszólag igazuk is van: 142 a kínai cégek száma és csak 136 az amerikaiaké. Csakhogy ebbe Pekingben beleszámolják Tajvant és Hongkongot is. Az utóbbi valóban része a kínai gazdaságnak, de Tajvan nem. Jogilag persze az egy Kína elv alapján Tajvant Peking egy tartománynak tekinti, de a szigeten egyáltalán nem kérnek a kínai kommunista párt atyai gondoskodásából: amerikai segítséggel elszántan fegyverkeznek, hogy elkerüljék Hongkong sorsát.
Milyen kínai cégeket emel ki a China Daily?
Mindenekelőtt a világ legnagyobb akkumulátorgyártóját, a CATL vállalatot, mely először szerepel a Fortune 500-as listán, és máris a 292-ik helyre ugrott. Ez a kínai cég építi a nagy akkumulátorgyárat Debrecen mellett.
A másik cég, amelyet a China Daily kiemel, a BYD elektromos autógyár, amely 12 helyet ugrott előre a Fortune listáján, és elérte a 212-ik helyet. A BYD angol rövidítés – Build Your Dream, azaz építsd meg az álmod – a Tesla legnagyobb vetélytársa a globális piacon.
Összesen kilenc kínai autógyár szerepel a Fortune 500 listán, csaknem mindegyik elektromos autókat gyárt elsősorban. A kínai szakértők arra mutatnak rá, hogy a kínai autógyárak helyzeti előnyben vannak, mert az övék a világ legnagyobb autóspiaca.
Elektromos autókból a kínai cégek 6,89 milliót adtak el tavaly, ez 93 százalékkal több, mint az előző évben. A világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártó cégéből hat kínai.
Nem véletlenül ezeket a cégeket emeli ki a China Daily, ugyanis a kínai átlag távolról sem ennyire jó: a kínai vállalatok jórésze visszaesett a Fortune 500 listán, mert a forgalma nem nőtt elég dinamikusan. Még nagyobb gond, hogy a profitjuk sem. A listán szereplő kínai cégek jövedelmezősége elmarad a globális átlagtól.
“A kínai cégek minőségi növekedése még nem megfelelő, és ebben szerepet játszanak a külső tényezők is” – nyilatkozta az amerikai szankciókra utalva Vang Zsile, a pekingi külkereskedelmi akadémia szakértője a China Daily portálnak.
