Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Matolcsy György, a jegybank elnöke meghívására tartott megbeszélésen a jegybank vezetői a Magyar Bankszövetség elnökével és a legjelentősebb pénzügyi intézmények képviselőivel „áttekintették az elmúlt évek eredményeit és a hazai pénzügyi rendszer előtt álló legfontosabb kihívásokat” – tudatta közleményben a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
„A felek megegyeztek, hogy az elmúlt évek sikeres válságkezelésének tapasztalatait felhasználva a továbbiakban is közösen, egymással szoros együttműködésben lépnek fel a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és a magyar gazdaság fenntartható felzárkózási pályájának elérése érdekében” – számol be az MNB.
A találkozó időzítése aligha véletlen. Épp február 1-én lépett életbe a bankok által „önként” és „konstruktívan” vállalt kamatakció. Ennek keretében a bankok a május 1-ig felvett vállalati forinthitelek esetében a futamidő első félévében nem számolnak fel kamatfelárat. A kamatfelár jellemzően 2-2,5 százalékpont, vagyis ez tetemes veszteség a bankoknak.
Megkerülték, sőt lesöpörték a jegybankot
A kamatakció előzménye, hogy az NGM szakértői egy „vitaindítónak” nevezett publikációban felvetették: a vállalati hitelek esetében érdemes lenne lecserélni a referenciakamat szerepéből a bankközi kamatlábat (Bubor) a jelenleg alacsonyabb diszkontkincstárjegy-hozamra. (A kölcsönök kamata két tényezőből áll össze, az egyik a referenciakamat, amely a bank forráshoz jutási költségét hivatott fedezni, a másik a kamatfelár, amely a hitelköltséget, az ügyfélkockázatot és banki profitot.)
A „vitaindító” írásra az MNB szakértői szakmai kritikával válaszoltak, ám ezt az NGM nyilvánosan és látványosan lesöpörte az asztalról.
A csírájába fojtott „vitából” kiderült, hogy a minisztérium nem csak nyilvános vitát nem kíván folytatni a jegybankkal, de a háttérben sem zajlottak egyeztetések.
Ami valóban aggasztó, a pénzügyi közvetítőrendszer, a hitelintézetek és a hitelezés ellenőrzése, szabályozása és befolyásolása a jegybank törvényben rögzített joga és feladata, a kérdésben minimum lapot illett volna osztani neki. Sőt, a kormánynak voltaképpen semmi keresnivalója sincs a hitelezési folyamatok irányítópultjánál. A tárca vitát lezáró írásából, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter későbbi nyilatkozatából egyértelműen kiderült, hogy az egyeztetések a bankszektorral zajlottak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – aki a jegybank alelnöki székéből igazolt át a kormányhoz – az elmúlt hónapokban már több alkalommal avatkozott be szabályozói eszközökkel (például a kamatstopokkal) és háttérmegállapodásokkal („önkéntes” kamatplafon és kamatakció) a jegybank monetáris politikájának működésébe és érvényesülésébe.
All-star gála
A találkozón ott volt mindenki, aki számít. A jegybank részéről: Matolcsy György jegybankelnök, Virág Barnabás és Kandrács Csaba alelnökök, Fömötör Barna főigazgató.
A bankok részéről a teljesség igénye nélkül: Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Egerszegi Ádám, a Magyar Bankholding Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, Becsei András, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, Guy Libot, a K&H Bank Zrt. vezérigazgatója, Simák Pál, a CIB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Zolnai György, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója, Tóth Balázs, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A felsorolás tanúsága szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumot nem képviselte senki.
