Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
„A Nemzetgazdasági Minisztérium köszönetét fejezi ki az akcióhoz csatlakozó bankok, valamint a Bankszövetség felé az elmúlt időszakban tanúsított konstruktív együttműködésért” – írja közleményében az NGM annak apropóján, hogy február 1-ével elindult a bankok „önkéntes” vállalati hitelakciója.
Az akció keretében az ahhoz „önként” csatlakozó bankok a május 1-ig felvett vállalati forinthitelek esetében a futamidő első félévében nem számolnak fel kamatfelárat. A kamatfelár jellemzően 2-2,5 százalékpont, vagyis ez tetemes veszteség a bankoknak.
A kamatakció előzménye, hogy az NGM szakértői egy „vitaindítónak” nevezett publikációban felvetették: a vállalati hitelek esetében érdemes lenne lecserélni a referenciakamat szerepéből a bankközi kamatlábat (Bubor) a jelenleg alacsonyabb diszkontkincstárjegy-hozamra. (A kölcsönök kamata két tényezőből áll össze, az egyik a referenciakamat, amely a bank forráshoz jutási költségét hivatott fedezni, a másik a kamatfelár, amely a hitelköltséget, az ügyfélkockázatot és banki profitot.)
A felvetésre a forint árfolyama és a budapesti tőzsde lejtmenetbe kapcsolt, a jegybank szakmai válaszban tiltakozott. Utóbbit az NGM lesöpörte az asztalról, ám végül a referenciakamat-váltás helyett a bankokkal folytatott egyeztetés vége az lett, hogy a hitelintézetek „önként” vállalták a kamatakciót.
