Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Több, mint kétszeresére, 53-ről 114,9 milliárd forintra növelte az Erste a magyarországi nyereségét 2023-ban – mondta el Jelasity Radován, a bank elnök-vezérigazgatója. A működési bevételek 221-ről 307 milliárd forintra nőttek, a működési költségek viszont 96-ról csupán 102 milliárdra.
Azt azért ő is hozzátette, hogy néhány komoly egyedi hatás befolyásolta a teljesítményt. A 61 milliárd forintos növekedésből 43 milliárdot önmagában az magyaráz, ahogyan az államilag támogatott hiteleket a könyvelésben kötelező átszámolni, amikor változik a kamatkörnyezet. Ez volt az, amit a legutóbbi sajtótájékoztatón Jelasity könyvelési hókuszpókusznak nevezett. Az viszont valódi pénzt jelent, hogy 3,2 milliárd visszatérítést kaptak az Országos Betétbiztosítási Alapból abból a pénzből, amit még 2022-ben, a Sberbank bedőlésekor kellett befizetni.
A banknál úgy számolnak, hogy az extraprofitadó 19,1 milliárd forintot vitt el 2023-ban, a kamatstop pedig 14,6 milliárdot.
Ez utóbbira egyébként kitértek a múlt héten is, amikor az Erste a nemzetközi eredményeit tette közzé. A bankcsoport globálisan több, mint harmadával növelte az eredményét, Magyarországot pedig abból a szempontból emelték ki a nemzetközi éves jelentésben, hogy az összes bankadójuk háromnegyedét itt kellett befizetniük.
A bank vezetői arról beszéltek a sajtótájékoztatón: a költségnövekedés most a béremelések ellenére azért volt csak 6,7 százalékos, mert egy évvel korábban a Sberbank miatt sok pénzt kellett befizetni az Országos Betétbiztosítási Alapba, vagyis magas volt a bázis, amihez hasonlítjuk az idei számot.
Azt az Ersténél is érzik, hogy a hitelezés tavaly visszaesett a magas kamatok miatt. 2023-ban összesen 41 százalékkal kevesebb új hitelt helyeztek ki, mint 2022-ben, ezen belül a vállalati hiteleknél 52, a lakosságiaknál 26 százalékos visszaesést mértek. Új lakáshitelből 46, Babaváróból pedig 30 százalékkal kevesebbet folyósítottak, mint egy évvel korábban. A személyi kölcsönöknél 4, a kisvállalkozói hiteleknél ugyanakkor 23 százalékos volt a növekedés. A nagyvállalati és önkormányzati hitelezés 77 százalékkal zuhant meg, a kereskedelmi célú ingatlanokra pedig 75 százalékkal kevesebb új hitelt tudtak folyósítani.
Jelasity azt is elmondta a sajtótájékoztatón: ahogy a teljes magyar bankrendszerben, úgy náluk is nagyon elszaporodtak a csalási kísérletek, tavaly közel 28 ezer ilyen próbálkozást akadályoztak meg, közel 12 ezer forintot tudtak megmenteni a csalóktól.
