Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Tesco nem tervezett semmilyen kivonulást Magyarországról, az intenzív gazdaságpolitikai intézkedések ellenére sem – hangsúlyozta Pálinkás Zsolt a Pénzcentrumnak adott interjúban. Kijelentette, az intézkedések egy részével, a beavatkozás mértékével, azok sebességével nem értenek egyet, nincs vagy minimális az egyeztetés, így az intézkedések egy része piactorzító.
Nagyon várják azt is, hogy a kormány ígéretének megfelelően június 30-ával kivezessék a beszerzési áron és a beszerzési ár mínusz 15 százalékos értékesítési kötelezettségüket.
„Azt az invesztíciót, amit jelen pillanatban ezekre a termékekre költünk, végre jó lenne olyan helyekre befektetni, amelyek élénkítik a gazdaságot, amelyek forgalmat, ezáltal nagyobb áfabevételt tudnak generálni, és amelyek felgyorsítanák a gazdaság újraindítását. Hiszen most ezekbe a termékekbe invesztálunk, miközben a hazai szállítóink termékportfóliója ennél jóval szélesebb” – hangsúlyozta a lapnak Pálinkás.
A Lázár-tervről – azaz, hogy a kiskereskedelem nagyobb része legyen magyar kézben – a Tesco vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a magyar termékek támogatása továbbra is kiemelt céljuk.
A diszkontok – amelyek jellemzően közelebb helyezkednek el az emberekhez – szerinte jelenleg azért vannak előnyben, mert Magyarországon szupermagas élelmiszer-inflációt tapasztalhattak a vásárlók az elmúlt időkben. Viszont előtte, a választások évében a lakosság kapott egy csomó pénzt különböző forrásokból, ezért hiába indult be keményen a drágulás, az emberek csak késleltetve érezték azt meg. De ahogy kifogytak a pénzből, és a reálbérek csúnyán lemaradtak, nehezebb lett az emberek élete. Most azt látjuk, hogy folyamatosan csökken a fogyasztás volumene. Ha ma valakinek van 2000 vagy 5000 forintja, akkor nem azon fog gondolkodni, hogy egy autóúttal hogy tud megspórolni a bevásárláson pár száz forintot, hanem lemegy a legközelebbi boltba, és elkölti, amennyije van.
„Ha a gazdaság újra elkezd pörögni – és mi arra számítunk, hogy hamarosan visszatér az élet a normális kerékvágásba –, akkor az embereknek újra több pénzük lesz, akkor jó, hogy nekünk van egy óriási termékportfóliónk. Én ezt még mindig versenyelőnynek látom” – mondta a vezérigazgató.
Hozzáteszi viszont, hogy a 2023-as év összességében nem lesz túl fényes, rosszabbra számít, mint a 2022-es. Illetve ugyanígy, a 2024-es év sem lesz a legegyszerűbb, de szerinte ezt az egész szektorra el lehet majd mondani.
A kötelező akciózásnak gyakorlatilag ugyanaz a hatása, mint ami volt az árstopnak. Remélhetőleg ez meg fog szűnni, mert ennek óriási a torzító hatása. Bizonyos termékeknek többszöröse a beszerzési áuk, mint az eladási áruk, ezt nagyon nehéz hosszú távon kisakkozni. Így nemcsak a Tescónak, hanem a szállítói bázisnak is vissza kell térnie a normális kereskedelmi értéklánchoz.
Jelenleg nagyon messze vagyunk a piaci logikától.
Az extraprofitadóról Pálinkás kifejtette: nagyon nagy teher, ami gátolja a beruházást és az invesztíciót, és már maga a mértéke is nagyon magas, 4,5 százalék a forgalomra vetítve, ráadásul forgalomra vetítve nem is beszélhetünk profitról, ezért már a neve sem stimmel. Mivel a szektorban világszinten átlagosan viszont csupán 2-4 százalékos profitrátáról beszélhetünk, ebben a rendszerben a mostani 4,5 százalékos teher gyakorlatilag kitermelhetetlen.
Azt még elmondta, hogy a boltokban is meg fognak jelenni a külföldi dolgozók, sőt a Tescónak jelenleg is van két olyan áruháza, ahol éjszakai árufeltöltést, háttérmunkát végeznek, de a számuk ma még abszolút elenyésző.
