Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
21,6 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi (technikailag február végén zárult) üzleti évét a magyarországi Tesco központi cége, vagyis a Tesco-Global Zrt. – derül ki a vállalat friss beszámolójából.
A közzétett mérleg és a beszámoló tanulsága szerint a veszteség teljes egészében a kormány által bevezetett kiskereskedelmi különadó számlájára írható, sőt: a vállalat 25,1 milliárd forintot fizetett be. Ez egyébként valamivel alacsonyabb összeg, mint a megelőző évi 26,8 milliárd forint.
Mivel a különadót a vállalat „egyéb ráfordításként” könyvelte, már az adózás előtti eredménye 21,6 milliárd forint mínuszt mutatott
– így nyereségadót (társasági adót) már nem kellett fizetni. Emlékeztetőül: a különadó nem nyereségadó, a sarcot az érintett vállalkozások az árbevételük után fizetik.
Ami a forgalmat illeti,
a Tescónak nem volt valami jó éve, a nettó árbevétele 721,6 milliárd forint volt, kevesebb, mint a megelőző évi 723,3 milliárd.
„Egyértelműen azt láttuk a tavalyi évben – amiről mindig is tudtuk, hogy egyszeri, rendkívüli év lesz –, amikor jóval kisebb lett a magyar emberek elkölthető jövedelme, akkor a nagy, város széli, óriási választékkal rendelkező hipermarketek, mint a Tesco hátrányba kerültek azokhoz a boltokhoz képest, amik fizikailag közelebb vannak a vásárlókhoz” – kommentálta az üzleti eredményeket a vállalat a Pénzcentrumnak.
A vállalat szerint a nagyméretű veszteség másik, ám igen markáns oka, hogy nekik a forgalmuk jelentős része non-food, azaz nem élelmiszer. Ám 2023-ban az Európa-bajnok infláció mellett a reálkereset csökkent, különösen az élelmiszerek áremelkedése volt jelentős, ezért a háztartások különösen az egyéb, nem létfontosságú termékeken igyekeztek spórolni.
A pocsék eredmények ellenére a Tesco „hosszú távon tervez Magyarországgal”.
