„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emeléséről döntött a Magyar Nemzeti Bank. A döntést az ország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljainak támogatásával magyarázzák.
A jegybank rámutatott: egyre fokozódik a bizonytalanság a világgazdaság egészében, így az arany menedékeszköz, és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, mert erősíti az országgal szembeni bizalmat, és támogatja a pénzügyi stabilitást.
Az MNB szerint a központi bankok arany iránti kereslete is ezt támasztotta alá az elmúlt években: a jegybanki vásárlások 2021-2022-ben is emelkedtek, 2022-ben történelmi csúcsot értek el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradva, de szintén 1000 tonnát meghaladó kereslettel jelentkeztek a jegybankok.
A jegybank felidézte, hogy 1924-es alapításuk óta tartanak aranytartalékot, amelynek állománya nagy mértékben ingadozott az évtizedek során. A II. világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” nagyjából 30 tonna tömegű aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe. A háború után az aranytartalék visszakerült az országba, és fedezetként támogatta a gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor.
A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben minimális, 3,1 tonnás szintre csökkent. Az MNB azonban 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte.
A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedik, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
