Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az utóbbi évben ugrásszerűen nőtt a Pécs melletti Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba irányított hulladék mennyisége a MOHU rendszerátalakítása nyomán, ami a vártnál hamarabb, már 2026-ra megtöltheti a lerakót. Az önkormányzati társulás szerint a helyzet sürgető, de a szükséges beruházásokra még nincs biztosítva a forrás – számolt be a Telex.
Tavaly júliusig évente körülbelül 80 ezer tonna hulladék került a kökényi lerakóba, miközben a létesítmény engedélyezett kapacitása 120 ezer tonna. Ezt a szintet korábban sosem érték el, mivel a Délkom Nonprofit Kft. által üzemeltetett létesítmény mindig is nagy hangsúlyt fektetett az újrahasznosításra. A MOHU koncessziós jogainak bevezetése és a hulladékelőkezelési eljárások átszervezése azonban jelentős változást hozott a kökényi központ életében, így a lerakóba évente már 100 ezer tonna feletti mennyiséget szállítanak, ami sürgeti a kapacitásbővítést. A Pécshez közel fekvő telephely korszerűsége miatt a MOHU úgy döntött, hogy máshonnan is ide szállít, mostanra pedig a Dél-Dunántúl hulladékainak jelentős részét itt helyezik el.
A lerakó tulajdonosa, a Mecsek–Dráva Önkormányzati Társulás – amelynek Pécs polgármestere, Péterffy Attila az elnöke – már tavaly év végén jelezte az első figyelmeztető jeleket. A társulásnak azonban nincs beleszólása abba, hogy a MOHU milyen döntéseket hoz, így kizárólag a hulladéklerakóba érkező mennyiség hirtelen növekedésének következményeit tapasztalják. A lerakó kihasználtsága így a korábbi becslésekhez képest akár egy évvel hamarabb elérheti a telítettségi szintet, amely korábban 2027 elejére volt tervezve.
Az önkormányzati társulás álláspontja szerint a MOHU átszervezési gyakorlata nincs összhangban a helyi igényekkel és a fenntarthatósági elvekkel.
A MOHU szerint ugyanakkor céljuk a nemzetközi elvárások szerinti újrahasznosítási arányok növelése. Az EU által kitűzött cél, hogy 2035-re a hulladék mindössze 10%-a kerüljön lerakásra, a maradékot pedig újrahasznosítsák. Az új rendszer kialakítása során figyelembe veszik a létesítmények kapacitását, a logisztikai költséghatékonyságot és az országos szinten legmegfelelőbb lerakási hálózatot. Ebben a hálózatban a Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központ kapacitásának és elhelyezkedésének köszönhetően kiemelt szerepet kapott, így nagyobb területről szállítanak ide hulladékot. A MOHU hozzátette, hogy az előkezelési folyamatok fejlesztése révén törekednek az újrahasznosítható anyagok arányának növelésére, de válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely másik régiós lerakókba történik hasonló mértékű szemétbeáramlás.
A hulladékmennyiség növekedése jelentős kihívást jelent, amely szükségessé teszi a lerakó gyorsított bővítését. A társulás a saját költségén megkezdte a bővítés előkészítését, de egy 2022-es becslés szerint a teljes projekt költsége közel nettó 4,7 milliárd forintra tehető. Ez az összeg jelenleg nincs az önkormányzati társulás rendelkezésére álló források között, ugyanakkor szükséges lenne a további kapacitások megteremtése, hogy a régió lakosságának hulladékkezelési igényeit hosszú távon biztosítsák. Az új lerakó befogadóképessége a tervek szerint több szakaszban növekedne, és akár további 2,15 millió tonna hulladékot fogadhatna, amely két évtizedre megoldást jelenthetne a Dél-Dunántúlon keletkező hulladék kezelésére.
A társulás részéről felmerült a kérdés, hogy a bővítési költségekhez kaphatnak-e kormányzati támogatást, figyelembe véve, hogy a Kökényi Központ a régió hulladékkezelésének központi helyszíne, és már most is túllépte eredetileg tervezett éves kapacitását. A kormányzat válaszai azonban egyelőre nem egyértelműek. A társulás jelezte, hogy korábban állásfoglalást kért a bővítés finanszírozásának kérdésében, de egyelőre csak azt az információt kapták, hogy a koncepció kidolgozása folyamatban van.
A bővítés finanszírozásának kérdése különösen fontos az érintett települések számára, hiszen az önkormányzati források csökkenése miatt Pécs és más települések is egyre nehezebben tudják fedezni a rájuk háruló költségeket. A régiós önkormányzatok abban reménykednek, hogy a kormányzat, elismerve a kökényi hulladékkezelő szerepét, biztosítja a szükséges forrásokat a kapacitásbővítéshez.
Nyitóképünkön Pethő Zsolt, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója beszél a 2024. évi Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvényén az Országház Vadásztermében 2024. április 22-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
