Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, több éve húzódó pereskedés után győzött a Kúrián a Forbes Bige Lászlóval szemben. Az egész magyar sajtó szabadsága szempontjából fontos, hogy a bíróság kimondta: nem sértette meg az adatvédelmi szabályokat az, ahogyan Bige felkerült a lap 2020-as gazdaglistájára.
Ezzel ismét megerősítést nyert a civil szervezet szerint, hogy az adatvédelmi szabályok nem használhatóak arra, hogy a hatalom közelében állók elnémítsák a sajtót, akkor sem, ha az a hatalom nem politikai, hanem gazdasági.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszél a cég 140 milliárdos beruházásáról Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én.
MTI / Bodnár Boglárka
A “műtrágyakirály” Bige László 2021-ben azért perelte be a Forbest, mert nem tetszett neki a róla szóló rész a lap 50 leggazdagabb magyar 2020 című kiadványában. A milliárdos egyrészt azt kifogásolta, hogy a Forbes beszámolt az ellene indított büntetőeljárásokról, ezzel szerinte jogtalanul hozta nyilvánosságra bűnügyi adatait. Másrészt azt is sérelmezte, hogy a lap a 2019-es adatokból dolgozott a lista összeállításakor.
Az ügy korábban egyszer már eljutott a Kúriáig, amely 2022 decemberében azt a döntést hozta, hogy az eljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásban a Forbes idén januárban már jogerősen győzött. A Fővárosi Ítélőtábla ekkor kimondta, hogy Bige vagyona és az ellene indított büntetőeljárás is olyan téma, amelyek esetében a sajtószabadság fontosabb, mint az adatvédelmi szempontok.
Csakhogy Bige nem fogadta el a jogerős ítéletet, így ismét a Kúria elé került az ügy.
A Kúria mai döntésében kimondta, hogy a Forbes nem sértette meg Bige László személyes adatok védelméhez fűződő jogát.
A bíróság megerősítette azt, hogy ez a kérdés csak a vetélkedő alapjogok figyelembevételével dönthető el. Azaz Bige László jogai mellett figyelembe kell venni a Forbes szólás- és sajtószabadságát is. Az alapjogok összemérése nyomán végül arra jutott a bíróság, hogy a Forbes kezelhette az adatokat és azokról beszámolhatott. Külön szempontként értékelte a bíróság, hogy Bige László kiemelt üzleti szerepvállalása miatt lényegében közszereplőnek minősül üzleti tevékenységével összefüggésben.
“Ez a per nem egy kirívó ügy volt, hanem egy az elmúlt években megfigyelhető tendenciába illeszkedik” – emelte ki Mécs János, a TASZ jogásza közleményükben.
„Mostanában többször is láttuk azt, hogy adatkezelési kifogások mögé bújtak gazdag emberek olyan perekben és jogi panaszokban, amelyek valójában a sajtó elhallgattatására irányultak. A TASZ azonban fellép a sajtószabadság védelmében. Korábban sikeresen képviseltük a Forbest a Hell tulajdonos Barabás testvérek ellen, és a Magyar Narancsot a Habony Árpád rokonával szemben is” – tette hozzá a jogász.
A Hell Energyről szeptemberben írta meg a HVG, hogy visszahívatná a Forbes friss számát, mert megint szerepel benne. A Hell 2019 óta perben áll a Forbesszal, mert a mögötte álló Barabás testvérpár, Ernő és Zsolt szerint a lap megsértette a személyiségi jogaikat, amikor feltette őket a mindenki számára hozzáférhető üzleti adatok alapján összeállított, a legértékesebb magyar családi vállalkozásokat felsoroló listára.
A magazin korábban első fokon nyert az ellene személyiségi jogi pert indító Barabás fivérek ellen, ebben az ügyben azonban egyelőre nem született jogerős ítélet.
