Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A legtöbb cég a csomagolószerek miatt került közeli kapcsolatba a termékdíjjal: elég volt egy külföldről vásárolt terméket kicsomagolni, azonnal beállt a termékdíj-kötelezettség – olvasható az Andersen adótanácsadó- és ügyvédi iroda honlapján.
2025-től azonban változás jöhet, hiszen az EPR-rendszer bevezetése óta a két rendszer párhuzamosan működik: először az EPR-kötelezettséget kell meghatározni, amelyet aztán le lehet vonni a termékdíj-kötelezettségből. Mivel azonban az EPR-díj az esetek döntő részében magasabb, mint a termékdíj, a termékdíj-kötelezettség gyakorlatilag nullára zárt a bevallásokban, amely jelentősen csökkentette a költségvetés ebből fakadó bevételeit, ezért az állam számára is nélkülözhetővé vált – vonja le a végkövetkeztetést az adótanácsadó. „Fontos azonban, hogy az adózóknak továbbra is adminisztrálniuk kell a folyamatokat, és be kell adniuk a nullás termékdíj-bevallásaikat, egészen 2024 negyedik negyedévéig bezárólag.”
A jogalkotó azonban úgy tűnik, felismerte, hogy a termékdíj-rendszert felesleges párhuzamosan működtetni az EPR-rel, ezért egy törvénytervezet szerint 2025 januárjától megszünteti az olyan termékek termékdíj-kötelezettségét, amelyek egyúttal EPR-kötelesek is. Ez azt jelenti, hogy a termékdíj nem szűnik meg teljesen, csupán az alkalmazhatósága szűkül le a nem EPR-köteles termékekre, mint például az egyéb kőolajtermékek (kenőolajok), az egyéb műanyagtermékek (pl. művirág) és az egyéb vegyipari termékek (különböző kozmetikumok).
A csomagolószerek közül egy termék azért továbbra is a termékdíj hatálya alatt marad a tervezet szerint: a műanyag hordtasakok. Ezeket az állam továbbra is magas adóteherrel kívánja sújtani, hogy megakadályozza az e termékek hulladékával okozott környezetkárosítást.
