Az emberek 55 százaléka nem ért egyet az Orbán-kormány keleti nyitás politikájával – derül ki a Publicus Intézet által a Népszavának készített felmérésből. Nagyarányú támogatást egyedül a kormánypárti szavazóktól remélhet politikájához a kormány, ahol a válaszadók 78 százaléka tartja helyesnek a keleti nyitást. Ugyanez az érték az ellenzéki szavazók között 17, a Tisza Párt szimpatizánsai között 14, a párt nélküliek körében pedig 29 százalék.

A budapesti EU-csúcson a miniszterelnök arról beszélt, a „magyar diplomácia nem volt 100 éve olyan erős, mint most, és nem volt akkora befolyásunk a világban, különösen méretarányosan – mert akkorák vagyunk, amekkorák – mint amekkora most van”. Ezzel a kijelentésével azonban a megkérdezettek 63 százaléka nem értett egyet. Az évszázados csúcsteljesítményben egyedül a Fidesz-szimpatizánsok voltak meggyőzhetők (79 százalék), a Tisza Párt szavazói csupán 5, a többi ellenzéki párt szavazói 10 és a bizonytalanok 26 százalékban értettek egyet Orbán Viktorral. Arról, hogy EU-csúcs volt a fővárosban a megkérdezettek 91 százaléka hallott, ám a magyar soros elnökségről mindössze 86 százalék.

A világpolitikában elfoglalt helyzetünkről, a magyar befolyás mértékéről is másként vélekedtek a felmérésben megkérdezettek, mint a miniszterelnök. Minden harmadik ember szerint kicsi, 6 százalék szerint inkább kicsi, további 27 százalék szerint pedig egyenesen semmi befolyása nincs a magyar külpolitikának a világpolitikai folyamatok alakítására. Mindösszesen 7 százalék gondolja, hogy a magyar kormány nagy, 3 százalék szerint inkább nagy és 23 százalék szerint közepes hatása van a világpolitikára. Bár a Fidesz szavazói jóval nagyobb befolyást tulajdonítanak Magyarországnak, még körükben is csak 19 gondolja, hogy nagy befolyással, 48 pedig, hogy közepes befolyással van a világpolitikára. És még ebben a rétegben is van 3 százalék, aki szerint egyáltalán semmilyen befolyást nem gyakorol Magyarország. A Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak több mint 80 százaléka a kicsi vagy a nincs befolyása válaszlehetőséget jelölte meg.

A válaszadók csaknem fele szerint Magyarország érdekét az szolgálja leginkább, ha a nyugati demokráciákkal és a feltörekvő keleti vagy déli országokkal egyaránt jó viszonyt ápol. Csupán 3 százalék teszi le a voksát kizárólag a keleti országok mellé, 38 százalék pedig kifejezetten a nyugat felé nyitna.