Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„Dilettáns pénzügyi kormányzást figyeltünk meg élőben” – kommentálta az alanyi áfamentesség értékhatárának felemelését Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) az mfor.hu-nak. A szakember „adópolitikai mélypontnak” nevezte a kihirdetett jogszabályt, ugyanis – fejtette ki – az előző év novemberében vagy akár már 2024 tavaszán is meg lehetett volna alkotni ezt a szabályozót.
A magasabb értékhatárt (12 millió forintról 18 millió forintra emelték) a kormány egy január 26-ai rendelettel vezette be, január 1-ig visszamenőlegesen.
Alapvetően a visszamenőleges adóztatást tiltják a törvények, az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésre viszont ez a szabály nem vonatkozik,
adót akár visszamenőlegesen is el lehet törölni.
Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának növelése vitathatatlanul kedvezményszabály, így nincs elvi, sem gyakorlati akadálya a visszamenőleges bevezetésének.
A visszamenőleges szabálymódosításnak mégis akadnak vesztesei – hívta fel a figyelmet Ruszin Zsolt. Példaként egy olyan ügyletet hozott fel, ahol az adózó értékesített egy terméket 1 millió forint plusz 27 százalék, azaz 270 ezer forint áfa értékben (összesen 1 millió 270 ezer forintért), a beszerzési ár pedig 800 ezer forint plusz 27 százalék, azaz 216 ezer forint áfa, összesen 1 millió 16 ezer forint volt. Majd a vevő közli az alanyi adómentessé vált adózóval, hogy a 270 ezer forint áfát „felejtse el”, csak az 1 milliót számlázza ki, a 270 ezret pedig térítse vissza, hiszen az eladó alanyi adómentes. Csakhogy az adózó a rendelkezés meghozatala előtt úgy számolt, áfásként levonásba helyezheti a 216 ezer forint beszerzési áfát, adómentesként azonban már nem. Így az adózónak kára keletkezett, és ezért tilos visszamenőlegesen jogot alkotni – hangsúlyozta Ruszin Zsolt.
Az MKOE alelnöke azt javasolja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, illetve területi szerveitől kérjenek kártérítést azok a vállalkozók, akiket kár ért ilyen módon. A szakember szerint nem jelentős sem a kár összege, sem a károsultak száma.
