Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Azok is alkalmazhatják, akik tavaly még átlépték az eddig 12 milliós határt.
Szokatlan módon szombaton jelent meg a Magyar Közlöny, hogy mielőbb kihirdessék azt, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már korábban bejelentett, szombaton pedig a miniszterelnök úgy harangozott be, hogy „a mai nap sem múlhat el jó hír nélkül. Az a tervünk, hogy 2025 fantasztikus év legyen a magyar kisvállalkozók számára is. Ezért idén január 1-től 6 millió forinttal, 12-ről 18 millió forintra emeljük az ÁFA alanyi adómentesség határát”.
A kormányrendelet pontosan úgy szól, hogy a változtatás azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek „összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen, b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget”.
Tehát akiknek az árbevétele tavaly 12-18 millió forint között volt, idén azoknak sem kell áfás nyugtát vagy számlát kiállítaniuk. Az áfatörvénytől eltérően február 28-ig nyilatkozhatnak, ha ezt a lehetőséget választják, és kivételesen az a szabály sem érvényes, hogy aki az összeghatár túllépése miatt elvesztette az áfamentességét, az az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet újra.
Mivel ez a rendelkezés az adózóknak előnyös, hatályba léptetésével nem kell 30 napot várni, hanem már 26-tól, vasárnaptól hatályos. A kormány ismét a háborús veszélyhelyzetet használta fel arra, hogy alacsonyabb rendű jogszabállyal, rendelettel módosíthasson törvényt: a rendelet bevezetése az ukrajnai háborúra hivatkozik, bár közvetlen összefüggés nincs. Orbán szombaton azt hangsúlyozta, hogy 830 ezer egyéni vállalkozó kap most 50 százalékkal nagyobb adókedvezményt, és több tízezren lesznek olyanok, akik eddig adót fizettek, de mostantól adómentességet kapnak.”
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a tavaly 12-18 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknak a módosítás egyszeri pluszadminisztrációs feladatot jelenthet majd, amelyet azonban kellőképpen kompenzál az áfamentesség határának emelése. E speciális esetek vállalkozásbarát részletszabályozására a kamara javaslatcsomagot küld a kormány számára.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.